2021-ben 97 millió eurót költöttek lobbitevékenységre, idén augusztusig már 113 milliót. A DSA és a DMA is ad munkát a lobbistáknak.

Két nonprofit szervezet megvizsgálta, hogyan alakult a technológiai vállalatok lobbitevékenysége az EU-ban. A LobbyControl és a Corporate Europe közös tanulmánya szerint az elmúlt két évben jelentősen nőttek az erre fordított kiadások: 2021-ben 97 millió eurót költöttek, idén viszont csak augusztusig 113 millió eurót. (A teljes német nyelvű tanulmánynak a Corporate Europe oldalán elérhető egy rövidített angol nyelvű összefoglalója is.)

A kutatók összesen 651 olyan céget és (szakmai) egyesületet találtak, melyek kisebb-nagyobb összeget fordítottak arra, hogy befolyásolni próbálják a digitális gazdasággal kapcsolatos uniós döntéseket. Ez a cégeknél általában kis összegeket jelent. Az érintett szervezetek 75 százaléka kevesebb mint 200 ezer eurót költ egy évben lobbitevékenységre, harmaduk pedig még ötezer eurónál is kevesebbet (ami nagyjából egy kisebb érdekvédelmi szervezet tagsági díjára elegendő).

Ezzel szemben a globális technológiai vállalatok jelentős lobbiszervezetet működtetnek. A 2021 óta tapasztalt növekedésért is elsősorban olyan vállalatok felelősek, mint az Amazon, az Apple, a Google vagy a Meta. A tíz legnagyobb lobbitevékenységet folytató cég felel az idei költések több mint harmadáért: összesen 40 millió eurót meghaladó összeget fordítottak erre.

A Meta hagyományosan sokat költ: 2021-es még "csak" 5,75 millió eurót, idén azonban már nyolcmilliónál jár. Az Apple viszont duplázott: két év alatt 3,5 millióról 7 millióra nőttek ez irányú kiadásait. A Qualcomm még durvábban növelte kiadásait: 2021-ben még elég volt 1,75 millió euró, idén viszont már négymillió eurónál jár, amivel az ötödik helyre kapaszkodott fel a lobbisták költési listáján – egy hellyel hátrébb szorítva a Huaweit.

Ami a vállalatok által foglalkoztatott lobbisták számát illeti, ott némileg más a sorrend, bár ott is a Meta vezet. Zuckerberg vállalata 17,05 teljes munkaidő egyenértéknyi (FTE, full-time equivalent) alkalmazottat-szakembert fizet. A második a Huawei 11 FTE-vel (2021-ben még a kínai vállalaté volt a legnagyobb lobbiszervezet), a harmadik az Intel 10 FTE-vel, majd az IBM (7,25), a Google (8,7), az Amazon (8) és az Apple (7,5) következnek. Ezeknek a cégeknek mindegyike növelte lobbicsapatának létszámát 2021-hez képest.

A lobbi nem korrupció

Az EU-ban lobbizó technológiai cégek ötödének székhelye az USA-ban található, míg a kínai jelenlét a Huaweit leszámítva marginális. Még az olyan cégek is jóval kevesebbet költenek erre amerikai konkurenseiknél, mint a TikTok vagy az Alibaba: előbb 900, utóbbi 600 ezer eurót költött idén.

Az európai országok nagy technológiai vállalatai is hallatják hangjukat: Németország, Franciaország és Nagy-Britannia összesített részesedése egyenként tíz százalék körüli. Leginkább a telekom vállalatok költenek sokat. A lobbira legtöbbet költő tíz technológiai szervezet között két európai szerepel: a Telefónica, amely 1,5 millióról  2 millióra, valamint a Deutsche Telekom, amely egymillióról 2 millió euróra növelte ilyen célú kiadásait.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lobbinak semmi köze a korrupcióhoz. Olyan érdekvédelmi munka ez, ahol a cégek szakmai szervezeteken keresztül vagy önállóan próbálnak hatni a szabályozási környezetre. A pénzeket elsősorban kutatásokra, szakértői anyagok előállítására, szakkonferenciákra fordítják. A lobbista szervezetekről, azok tevékenységéről az EU szabadon hozzáférhető átláthatósági nyilvántartást vezet. Emellett a LobbyFacts webes adatbázisban cégekre lebontva lehet keresni a költésekre, a foglalkoztatott lobbisták számára (pontosabban az FTE-re), de még arra is, hogy hány találkozója volt szervezeteknek, cégeknek az Európai Bizottság illetékeseivel.

Összességében a trend a tanulmány szerint egyértelmű: a lobbitevékenység egyre inkább a nagyvállalatokra koncentrálódik. Ez azonban érthető: számukra nagyon nem mindegy, hogyan megy át a gyakorlatba a megregulázásukra hozott Digital Services Act (DSA) és Digital Markets Act (DMA), vagy hogy milyen törvény szabályozza majd a mesterséges intelligencia feljesztését és felhasználását.

Piaci hírek

MI-vel védenék a britek az internetre szabadított óvodásokat

Az illetékes hatóság felmérése szerint egyre több kisgyerek jelenik meg a világhálón, akiknek a szülei is egyre nagyobb szabadságot engednek a digitális térben.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

Hol, milyen adatokat és hányszorosan tároljunk ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk szervezetünk működését egy nem várt adatvesztési incidens esetén is?

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.