Éjszaka olyan törvénymódosító javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, amely lehetővé tenné az értékpapírok tokenizációját, azaz a blockchain technológiával történő digitalizációját. A 2007-ben elfogadott, befektetési vállalkozásokat és az árutőzsdei szolgáltatókat, valamint az általuk végezhető tevékenységeket szabályozó törvény 6. paragrafusa egészül ki egy erre vonatkozó félmondattal, szúrta ki a Portfolio:

"Pénzügyi eszköz – ideértve annak megosztott főkönyvi technológia útján kibocsátott formáját is..."

A közbeszúrt félmondat azt jelenti, hogy a módosító elfogadása után az értékpapírpiaci szereplők blokklánc technológiát felhasználva is kibocsáthatnak értékpapírokat. A pénzügyi szektort érintő törvények módosításáról címen futó salátatörvényt ugyan Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi, de a javaslat előadójaként Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert nevezi meg.

"A kriptoeszközök egy része a hatályos közösségi és magyar szabályozás alapján már most is a pénzügyi eszköz kategóriájába tartozik, így ezen eszközökre, illetve ilyen eszközök kibocsátóira valamennyi ágazati szabályozás vonatkozik." Az, hogy pénzügyi eszközöket lehet tokenizálni, vagy a hagyományos eszközöket blockchainre alapozva, azaz tokenizálva is ki lehet bocsátani, javíthatja a kereskedési és kereskedés utáni folyamatok hatékonyságát – fogalmaz a javaslat indoklása.

Az azonban, hogy a pénzügyi eszköz kibocsátását, rögzítését, átruházását és tárolását elosztott főkönyvi technológiával is meg lehet oldani, nem eredményezi a fennálló fogalmi rendszer módosítását. A "tokenalapú rendszerek sikeressége attól függ, hogy – legalább átmenetileg – mennyire jól működnek együtt a hagyományos elszámoláson alapuló rendszerekkel" – hangsúlyozza az indoklási rész. Tehát technológiától függetlenül a tokenizált kibocsátásnak is meg kell felelnie minden ágazati előírásnak.

Továbbra is az MNB kezében futnak össze a szálak

A Portfolio fontosnak tartja kiemelni, hogy a javaslat szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feladata az elosztott főkönyvi rendszerek felügyelete és ellenőrzése.

Bár a magyar központi banknak a kriptopénzekkel kapcsolatban meglehetősen merev (elutasító) volt az álláspontja, a blockchain technológián alapuló digitális jegybanki pénz bevezetésének lehetőségét már vizsgálja egy ideje – igazodva a nemzetközi trendekhez.

Eddig azonban elsősorban csak elméleti szinten foglalkoztak a kérdéssel. Az első látványosabb gyakorlati lépés az volt, amikor idén tavasszal a Pénzmúzeummal közösen elindítottak egy fiatalokat célzó pilotot, a Digitális Diákszéf mobilappot. Az MNB az appon keresztül nem csak a digitális pénzügyi szolgáltatásokat népszerűsíti, hanem maga is gyakorlati tapasztalatokat akar szerezni egy digitális jegybankpénz működtetéséről. Akkor az MNB úgy nyilatkozott, hogy technológiai oldalról minden feltétel adott lenne a gyors bevezetéshez.

Amennyiben a módosítót elfogadja az Országgyűlés, az komoly lehetőségeket nyit a blockchain technológiában utazó fejlesztő cégek előtt. Ha a tokenizált kibocsátás teret nyer, akkor elvileg gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá is válhat az értékpapírkereskedelem, miközben az MNB valós időben láthatja a folyamatokat, így a csalásmegelőzés is hatékonyabbá válhat.

Elmélet és gyakorlat

Ezek a várakozások. Ám a valós kimenet gyakran nagyon más is lehet, mint ami az emélet alapján várható. Az ausztrál értéktőzsde például nagyon befürdött a blockchainnel (PDF). Több év munka és 170 millió (amerikai) dollárnyi pénz elégetése után úgy döntöttek, hogy egyelőre nem térnek át bloickchainre, mert az elosztott főkönyvi rendszer lassította a kereskedési folyamatokat, az okosszerződések butának bizonyultak stb. A projektet felülvizsgáltatták az Accenture-rel, melynek szakértői arra jutottak, hogy talán nem a blockchain a legjobb választás tőzsdei tranzakciókhoz...