A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint mielőbb szabályozni kellene a digitális vagyon öröklését.

Mi történik a digitális (pl. kripto-) eszközökkel halálunk után? Bár a közgazdászok, pénzügyi szakemberek egyértelműen vagyontárgyként számolnak a digitális javakkal és magukkal a digitális adatokkal egyaránt (és ennek megfelelően is igyekeznek szabályozni), jogilag a terület teljesen szabályozatlan mind nemzetközi, mind országos szinten. Ez komoly problémákat okozhat több területen is, például az öröklésnél.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) ezért közleményben sürgeti a kérdés jogi rendezését. A közjegyzők szerint nem csak a kriptopénzek, hanem minden digitális eszköz, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek és a digitális adatok stb. területét is rendezni kell. Jelenleg ugyanis kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez hogyan férnek hozzá az örökösök.

Mivel nincs sem országos, sem határokon átnyúló szabályozás, ami alapján el lehetne dönteni, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi szempontból hogyan kell minősíteni, és örökölhető-e, egyelőre sok múlik a jogosulton: még életében gondoskodik-e digitális vagyona sorsáról. Ennek hiányában csak a technológiai óriáscégek saját szabályai alapján lehet hozzáférést szerezni az elhunytak adataihoz, és a cég döntését csak bíróságon lehet vitatni.

A hagyatéki eljárásokban már Magyarországon is egyre gyakrabban és egyre jelentősebb értékű digitális "vagyonelemek" kerülnek elő. A MOKK közleménye szerint a magyarok mintegy háromszáz milliárd forintot halmoztak fel kriptoeszközökben 2021-ig. A Henley & Partners szerint jelenleg világszerte 425 millió ember kb. 1200 milliárd dollárnyi kriptovalutát birtokol. De ez csak a kriptovaluta. De vannak más típusú digitális értékek (NFT-k, közösségimédia- és videójáték-profilok, felhőben tárolt különféle anyagok), ahogy sokan a digitális térben tárolják személyes és családi emlékeiket (fotók, videók), melyek főleg erkölcsi értékkel bírnak, de az örökösök számára fontosak lehetnek.

Még végrendelettel sem feltétlenül egyszerű

A jognak mielőbb szabályoznia kell, hogy kik rendelkezhetnek egy elhunyt digitális vagyona fölött, és ők milyen hozzáférést kapnak. Arra is a jognak kell választ adnia, hogy korlátozható-e a hozzáférés, vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet – mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Az EU-ban több irány is van. Németországban az ÁSZF felől közelítenek a kérdéseshez. Az örökösök megöröklik az elhunyt és a szolgáltató közötti szerződést minden joggal és kötelezettséggel. Franciaországban ellenben személyes adatnak tekintik a digitális eszközöket, tehát az azokra vonatkozó jog az ember halálával megszűnik. Emiatt az elhunyt digitális eszközei bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhetők.

Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a jog nem vesz tudomást ezekről a digitális eszközökről, addig például az elkobzott kriptopénzek sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert az állam nem tudja értékesíteni, hogy ellenértékét a társadalom javára fordítsa.

Ma a viszonylag zökkenőmentes öröklés egyetlen módja, ha a jogosult szerződésekkel és végrendelettel előre elrendezi digitális vagyona sorsát. Ez azonban körültekintést és aprólékos tervezést igényel, mert garantálni kell azt is, hogy a jelszavakhoz, kódokhoz csak az illetékes jusson hozzá.

Piaci hírek

Nem a munkahelyünket, hanem a fizetésünket fenyegeti az MI

Az Európai Központi Bank szerint nem pont az lehet a probléma a mesterséges intelligenciával, amitől a legtöbben félnek, de a technológia munkaerőpiaci hatásai egyelőre homályosak.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.