A világ legnagyobb közösségi hálózatát üzemeltető Facebook tegnap blogposztban jelentette be, hogy jelentősen átalakítja könyvelési struktúráját. Azzal, hogy átállnak a forgalom helyben történő elszámolására elvileg az adott államok járnak jól, hiszen magasabb adóbefizetésre számíthatnak. Ám a valóságban ez nem feltétlenül történik meg, mint ahogy erre kiváló példát szolgáltat Anglia, ahol tavaly óta működik ez a rendszer.

Lokalizált bevételek

A bejelentést Dave Wehner, a cég pénzügyi igazgatója jegyzi. A keddi tájékoztatás alapján a Facebook globálisan változtat eddigi gyakorlatán, és fokozatosan átáll a helyi értékesítési struktúrára. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a reklámokból keletkező bevételeket nem szivattyúzzák át a vállalat adóparadicsomként funkcionáló dublini nemzetközi központjába, hanem azokat a helyi fióktelepek könyvelik el. A pénzügyi vezető reményét fejezte ki, hogy mindez nagyobb átláthatóságot biztosít majd.

A döntés valóban a helyes irány felé tett lépésként értékelhető, de azért a felszín alatt a téma ennél sokkal összetettebb, és egyáltalán nem biztos, hogy csak ettől lényegesen meg fog ugrani az adott országokban befizetett adó összege.

Egyrészt az átalakítás meglehetősen hosszúra nyúlik, hiszen a Wehner által "rendkívüli feladatként" aposztrofált változások ugyan már jövőre elkezdődnek, de várhatóan majd csak valamikor 2019-ben kerül pont a "jelentős erőforrásokat" felemésztő projekt végére.

Másrészt az egész rendszer meglehetősen szűk kört érint, ugyanis csak azokra az országokra vonatkozik, ahol helyi jelenléttel, közvetlen értékesítési csapattal rendelkezik a vállalat. Ráadásul ott is csupán azokra a bevételekre fog vonatkozni, amelyeket nagy partnerekkel direktben kötnek a kereskedők, azaz az automatizált hirdetési rendszerben feladott reklámok után beszedett pénzek továbbra is Írországban landolnak majd.

Harmadrészt pedig már van példa erre az új felállásra, és a tapasztalatok egyáltalán nem mutatnak jelentős elmozdulást az adózási arányokban. A cég ugyanis Angliában már tavaly tavasszal bevezette a rendszert. Ennek következtében a Facebook ottani bevétele hirtelen a négyszeresére ugrott, ám a befizetett adó mindössze 25 százalékkal lett több, mint egy évvel korábban. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ugyan a bevételeket helyben könyvelték el, ám rendkívül furcsa módon az ottani költségek is az egekbe szöktek. Miközben a Facebook globálisan nagyjából 45 százalékos profitrátát ért el, a briteknél sajnos csak 7 százalékot tudtak felmutatni.

Állítsuk meg Brüsszelt!

Miközben több hazai sajtóorgánum is rendkívülinek értékelte a tegnapi bejelentést és úgy értelmezték, hogy ez Magyarország számára is előnyös lesz, a fentiek miatt a vállalat lépése inkább tekinthető egy ügyes PR-fogásnak. Arról nem is beszélve, hogy az ír adózási kiskaput 2020-ban zárják be végleg, így a 2019-re prognosztizált átállás tulajdonképpen minden, csak nem önkéntes lépés az igazságosabb adózási struktúra kialakítása felé.

Az európai országok döntéshozói, akiket jó ideje zavar, hogy a nagy online cégek a ténylegesnél jóval kevesebbet adóznak a jogszabályi kiskapuk kihasználásával, nem dőlhetnek hátra és tovább kell vinni a tervet, hogy fizetésre szorítsák nem csupán a Facebookot, de a Google-t, az Amazont, az eBay-t és társaikat. Erre várhatóan jövő márciusban sor kerülhet, hiszen idén már körvonalazódni látszik az a javaslatcsomag, amelyet az Európai Bizottság terjeszthet elő tavasszal a multinacionális digitális vállalatok megadóztatásáról. Ennek egyik eleme lehet a bevétel utáni adózás, amely kifoghatja a szelet a forgalom helyett a nyereséggel manipulálók vitorlájából is.