Brüsszelben régóta téma, hogy a tagállamokon belüli adózási kiskapukat kihasználva a reálisnál jóval kevesebb adót fizetnek európai tevékenységük nyomán. Az Európai Bizottság egyre komolyabb keresztes hadjáratot vezet a feltűnően kevés adót fizető multinacionális vállalatok ellen. A testület legutóbb múlt szerdán közölte, hogy Luxemburg bő tíz éven keresztül nagyjából negyedmilliárd euró összegű adókedvezményt aott az Amazonnak, megsértve az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat.

Luxemburgnak elvileg vissza kell követelnie a jogellenes támogatást, ami egyelőre nem feltétlenül életszerű dolog – figyelembe véve, hogy például az Apple sem fizetett még vissza egy centet sem abból a 13 milliárd euróból, amit az ő esetükben Írországnak kellene visszautalni. A versenypolitikáért felelős uniós biztos a luxemburgi ügyről szólva azt is közölte, hogy a bíróságra citálja Írországot, amiért a mai napig nem tett eleget az Apple-re vonatkozó nyári döntésnek.

Kezd elegük lenni az uniós fejősteheneknek

Mindezzel kapcsolatban újra és újra meg kell említeni, hogy elvileg legális módszerekről beszlünk (kivéve, amikor az EB megállapítja a tiltott állami támogatást), vagyis az adóoptimalizáló multik nem folytatnak törvénytelen gyakolatot. Viszont az sem meglepő, hogy nem kis összegek kerülik el az uniós tagállamok kasszáját, amikor a Google, az Amazon és más dotkom vállalatok a szabályozás hiányosságait kihasználva elképesztő profitot pumpálnak ki az európai piacról.

Szeptember elején írtunk a francia, német, olasz és spanyol pénzügyminiszter közös leveléről, amelyben egy európai szintű javaslatot tettek a multinacionális techóriások bevétel alapú adóztatásáról. Az EB szeptember végén azt is bejelentette, hogy akkor is keresni fogja a (tengerentúli) techcégek megsarcolásának lehetőségeit, ha ebben nem számíthat az USA támogatására, mivel az érintett vállalatok arányosan kevesebb mint fele annyi adót fizetnek, mint a helyi cégek.

Ahogy írtuk, a Bizottság három forgatókönyvet is felvázolt, amelyet akár az uniós országok egy csoportján belül is rövid idő alatt át lehetne ültetni a gyakorlatba. Az első, hogy a nagyszabású üzleti tevékenységet végző, ám fizikai jelenléttel nem rendelkező cégeket nem a nyereségük, hanem a forgalmuk alapján adóztatnák meg. A második, hogy illetéket vetnek ki az online hirdetési tevékenységre. A harmadik a forrásadó kivetése lenne az online szolgáltatások utáni tranzakciókra.

Már a  pénzügyminiszterek is erről tárgyalnak

Az MTI kedden számolt be róla, hogy az uniós pénzügyminiszterek az adóelkerülésről, a többi mellett az úgynevezett Google-adóról tárgyaltak az Ecofin Tanács luxemburgi ülésén. A magyar tárcavezető, Varga Mihály az Európai Bizottság tanulmányára hivatkozva elmondta, hogy 2015-ben az EU-ban 152 milliárd euró (több mint 47 ezer milliárd) forgalmi adótól estek el a tagállami költségvetések, amiből jelentős részt lefaraghat a bizottság most ismertetett áfareform-javaslata.

Az ülés másik lényeges témája, a digitális cégeket adóztatása kapcsán Varga Mihály érdekesnek nevezte, hogy több javaslat is éppen a bevételük alapján adóztatná meg a nagy internetes cégeket, míg korábban egy hasonló magyar szabályozást az Európai Bizottság az uniós joggal összeférhetetlennek minősített. A nemzetgazdasági miniszter szerint a Google-adóról szóló magyar javaslatot nemcsak a digitális cégóriások megadóztatására, hanem a fizetendő adó behajtására is alkalmas.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnál másfél évvel ezelőtt erősítették meg először, hogy olyan módszeren dolgoznak, amellyel a globális internetes vállalkozások és a hazai cégek egyenlő feltételek mellett zajló piaci versenyét biztosítanák. Az akkor közölt adatok szerint 2015-ben nettó 54,1 milliárd forint volt a hazai digitális hirdetési piac bevétele, aminek nagyjából a felét a globális szereplők (praktikusan a Google és a Facebook) vitték ki az országból.

Megint egy példa az adórendszer fogyatékosságára

Az uniós törekvések az érintett óriáscégek szerint megkérdőjelezhetők, ami abból az egy szempontból akár érthető is lenne, hogy az EU tényleg kampányszerűen szállt rá a Google-re, az Airbnb-re, az Amazonra, a Facebookra és a többiekre. Az Apple viszont odáig ment, hogy "politikai marhaságnak" minősítette a dolgot – egy olyan vállalatról beszélünk, amely 2014-ben itteni forgalmának 0,005 százalékát fizette be a közösbe, de adórátája hosszabb távon sem érte el az egy százalékot.

A céget egyébként 2013-ban, vagyis már az EU-s vizsgálat megindítása előtt az amerikai szenátus is kipécézte az ír trükk miatt, egy albizottsági vizsgálat szerint két év alatt 12,5 milliárd dollár társasági adó megfizetése alól mentesítették magukat. Három éve Ausztráliában is megállapították, hogy az Apple sok milliárd dollárt spórolt meg az ír "gyűjtőcégeken" keresztül, míg Japánban potom 118 millió dolláros számlát nyújtották be az Apple ottani iTunes egységének.

A sajátos gyakorlat legújabb példáját ezen a héten az eBay szolgáltatta. A Financial Times beszámolója szerint az online aukciós szolgáltató 2016-ban 200 millió fontos forgalmat jelentett az Egyesült Királyságban, amiből a 7,6 millós profitot figyelembe véve 1,6 millió font adót fizetett be. A társaság amerikában kiadott éves pénzügyi jelentése alapján viszont 1,3 milliárd dolláros bevételt jegyzett a briteknél, ami a harmadik legnagyobb piaca volt az USA és Németország mögött.

A két összeg közötti több mint jelentős eltérés oka elvileg az, hogy az amerikában közölt adatok olyan megrendeléseket is magukban foglalnak, amelyeket az eBay brit leányvállalata marketing- és hirdetési szolgáltatások címén a társaság svájci egységének (eBay International AG) nyújtott. A FT minderről helyi jogászokat és adószakértőket kérdezett, akik nem foglalnak egyértelmű állást az ügyben, de megállapatják, hogy a profit megosztása (vagy annak hiánya) kérdéseket vet fel.

Az eBay hivatalos közleménye a szokásos elemekből épülfel: a vállalat kijelenti, hogy minden országban, minden pillanatban az aktuális nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, teljes összhangban működik, ideértve az OECD adóügyi előírásait is, és megfizeti az illetékes hatóságok által kiszabott forgalmi adót. Ehhez pedig hozzáteszi, hogy a jövőben is élni kíván a külföldi joghatóságok által biztosított kedvező adózási lehetőségekkel, így a most felmerült svájci tevékenységével.