Szűk két héttel ezelőtt már foglalkoztunk a francia, német, olasz és spanyol pénzügyminiszterek közös levelével, amelyben azt vetették fel európai szinten, hogy a multinacionális techóriások bevételeik, ne pedig a nyereségük után adózzanak az EU-ban. Az elsősorban a franciák által sulykolt elképzelés annak a küzdelemnek a része, amely a tengerentúli dotkom multik nyilvánvaló adóelkerülő gyakorlata ellen szól: a (jellemzően amerikai) online vállalatok az uniós tagállamokon belüli adózási kiskapukat kihasználva nem hogy kevesebb, de esetenként pofátlanul kevés adót fizetnek európai tevékenységük nyomán.

Természetesen legális módszerekről beszlünk, vagyis a Google, az Amazon és a többiek nem folytatnak törvénytelen gyakolatot, ám az is tény, hogy a szabályozás hiányosságait kihasználva szinte érintetlenül talicskázhatják ki a profitot az európai piacról. Az ír vagy a luxemburgi modell nyomán válnak lehetővé az olyan egész elképesztő dolgok, mint például hogy a szállodaipart letaroló Airbnb az előző évben Franciaországban – ahol a világ harmadik leglátogatottabb városa, Párizs is található – mindössze 100 ezer euró adót fizetett.

Az Európai Bizottság csütörtökön fontos nyilatokozatot tett, amennyiben bejelentette, hogy akkor is keresni fogja a technológiai multik megsarcolásának lehetőségeit, ha ebben nem számíthat az USA vagy más gazdasági nagyhatalmak támogatására. Az Uniót régóta frusztrálta az az impotencia, ahogy a fejlett országok képtelenek megegyezésre jutni az online vállalkozások adóztatásáról, ennek nyomán pedig a tengerentúli szolgáltatók arányosan kevesebb mint fele annyit fizetnek be a kasszába, mint a helyi cégek.

Elegük lett, vállalják a konfliktust is

Az EB annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy egy kevéssé ismert uniós szabály értelmezésével élve megakadályozná az ír, luxemburgi vagy más tagállamtól származó esetleges vétót. Adóügyekben ugyanis, bár a gyakorlatban egységesen fogadnak vagy utasítanak el minden új rendelkezést, elvileg bármelyik tagország elkaszálhatja az uniós törekvéseket. Az alapszerződés egyik cikke alapján azonban már korábban is felmerült, hogy a jelentős piactorzító hatásokra hivatkozva megfosszák a tagokat a vétójogtól.

A Bizottság alapvetően három olyan forgatókönyvet tart elképzelhetőnek a netes társaságok szabályozására, amelyet uniós szinten vagy az uniós országok egy csoportján belül aránylag gyorsan át lehetne ültetni a gyakorlatba. Az első, hogy a nagyszabású üzleti tevékenységet végző, ám fizikai jelenléttel nem rendelkező cégeket nem a nyereségük, hanem a forgalmuk alapján adóztatnák meg. A második, hogy illetéket vetnek ki az online hirdetési tevékenységre. A harmadik a forrásadó kivetése lenne az online szolgáltatások utáni tranzakciókra.

Az EU legelőször megállapodásra törekszik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül, amelynek tagjai között ott van az Egyesült Államok és Japán is. Az Európai Bizottság alelnöke Valdis Dombrovskis azonban egy brüsszeli sajtóeseményen egyértelművé tette: az Uniónak fel kell készünie rá, hogy a megfelelő globális együttműködés hiányában is cselekedjen. Szerinte a törvényjavaslatokat már jövő tavasszal benyújthatják, az érintett vállalatok között a Bizottság az Amazont, a facebookot, a Netflixet és az Airbnb-t külön nevesítette is.

A múlt héten az EB elnöke, Jean-Claude Juncker egyébként szintén a többségi döntéshozatal mellett foglalt állást az adóügyi kérdésekben, szemben a jelenlegi, egyhangú döntésekre épülő rendszerrel.