Európa legnagyobb gazdaságai, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország megelégelték, hogy multinacionális techóriások – mint az Amazon vagy a Google – alig fizetnek adót európai tevékenysgéük után. Azt szeretnék elérni, hogy ezek a cégek a bevételeik és ne a nyereségük után adózzanak. Ezzel szeretnék kihúzni a talajt az adóoptimalizálásban amúgy jeleskedő cégek alól.
Tiltott támogatás
A négy ország pénzügyminiszterének francia vezetéssel írt közös levele gyorsan támogatásra lelt más EU-s tagállamok vezetői között is (a franciák különösen és régóta aktívak ebben a kérdésben). Ugyanakkor elsősorban a fent említett, nagy gazdasággal rendelkező, az amerikai befektetőket odavonzó adópolitikát meglépni nem képes országokat zavarja az alacsony adózású államok kínálta lehetőség – mellyel az IT óriások élnek is. Leányvállalatokat alapítanak ezekben az országokban, és ezeken keresztül róják le a társadalom által rájuk vetett pénzügyi kötelezettséget. Pontosabban annak csak egy apró részletét. Nem ritka, hogy az EU vezető országaiban kivetendő adó mértékét felére, harmadára, negyedére (vagy még tovább) tudják csökkenteni ilyen trükkökkel.
Ezen a téren leginkább Írország jár élen, egyfajta biztos menedéket kínálva az amerikai techcégeknek. Emiatt évek óta össztűz alatt is állnak az írek: már 2014-ben megpróbálták az EU-s bürokraták rájuk húzni a vizes lepedőt azzal, hogy tiltott támogatásban részesítették az Apple-t. Eszerint az Apple 1991-re és 2007-re datálható külön megállapodását az Unió tiltott támogatásnak tekinti, amivel több milliárd dollár értékű adó befizetésétől mentesült a cég.
Írország egyébként annyira bejött a Steve Jobs alapította vállalatnak, hogy még amerikai nyeresége egy részét is oda menekítette ki. 2013-ban például az amerikai szenátus elé citálták Tim Cookot, egy albizottsági vizsgálatból pedig kiderült, hogy csak 2011-ben és 2012-ben összesen 12,5 milliárd dollár társasági adó alól mentesült azzal, hogy nem az USA-ban, hanem ír "gyűjtőcégekben" könyvelte el bevételei tetemes részét.
Az ír modell
Az amúgy sem túl komoly (12,5 százalékos) társaságiadó-kulccsal operáló Írország az Apple számára 2 százalék alatti adóterhet biztosított. Már ha egyáltalán van miből adózni. Mert például az 1980-ban, Corkban bejegyzett Apple Operations International (AOI) ilyesmit nem nagyon csinál. A pénzbegyűjtőként funkcionáló csontvázcégnek soha nem volt saját alkalmazottja, három vezetője közül kettő kaliforniai és mindegyikük Apple-dolgozó. Az anyavállalat 2009-től 2011-ig terjedő időszakban keletkezett profitjának 30 százalékát "előállító" AOI viszont egyáltalán nem fizet nyereséget terhelő adót.
Ezt a bámulatos trükköt az ír adórendszer sutasága miatt játszhatja meg. Az ottani szabályozás szerint ugyanis a cégnek akkor kell Írországban társasági adót fizetnie, ha ottani cégek, személyek "tulajdonolják vagy irányítják". Ezen feltételek egyike sem áll fenn az AOI-nál, amelynek profitja után természetesen a vállalkozást birtokló Apple-nek sem kell adóznia az USA-ban, hiszen az AOI székhelye nem ott van.
De más vállalatok és országok is érintettek. Egészen megdöbbentő, hogy a szállodaipar mumusának kikiáltott Airbnb a tavalyi év során Franciaországban – abban az államban, ahol a világ harmadik leglátogatottabb városa, Párizs található! – mindössze 100 ezer euró adót fizetett. Az ír és a luxemburgi adózási trükkök révén optimalizálhatják ennyire a cégek adózási gyakorlatukat.
Ennek a gyakorlatnak a megszüntetésére tett már lépéseket az Európai Unió. Tavaly nyáron Margrethe Vestager versenyjogi biztos történelmi összegű, 13 milliárd eurós adóhátralék befizetésére ítélte az Apple-t. Szintén 2016-ban állapodott meg a brit kormányzat a Google-lel, mely beleegyezett, hogy 130 millió font utólagos befizetésével rendezi az Egyesült Királyság hatóságaival folytatott adózási vitáját.
Hasonló ügyben 1,1 milliárd dollár sorsáról döntöttek Párizsban idén nyáron, szintén az amerikai keresőóriás számlája megcsapolásának vágyával. Ebben azonban a Google nyert, arra hivatkozva, hogy nem tart fent folyamatos képviseletet Franciaországban, így nem is lehet helyileg megadóztatni.
Vége a szép időknek?
A legfőbb változás az lehet, hogy a jövőben általánosan, nem cégekkel egyenként megállapodva szüntetnék meg az adózási kiskapukat.
"Nem tolerálható tovább a vállalatok európai üzleti gyakorlata, miközben minimális összeggel járulnak hozzá a költségvetési bevételekhez" – olvasható a Reuters által látott levélben. Négy miniszter, a francia Bruno Le Maire, a német Wolfgang Schaeuble, az olasz Pier-Carlo Padoan és a spanyol Luis de Guindos aláírása hitelesíti a dokumentumot, amely a jelenlegi észt elnökséget szólítja fel a cselekvésre. Arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy álljon elő egy „egyenlő adó” létrehozására irányuló tervvel, melynek gyakorlatba ültetésével a vállalatokra kirótt adók szintjét arra a mértékre emelnék, amelyet az az ország szabott meg, ahol a bevétel keletkezett (nem pedig ahol a vállalat be van jegyezve).
A négy pénzügyminiszter személyesen is elő akarja adni álláspontját a többi EU-s ország gazdasági miniszterei előtt. Erre ezen a héten, pontosabban 15-16. között Tallinnban kerül sor. A digitális lehetőségek kihasználásában egyébként is otthon járó Észtország ideális helyszínnek tűnik egy ilyen átfogó reform beindítására.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak