Jobb lesz megjegyezni a cobot fogalmát: az emberi munkaerővel együtt dolgozó autonóm egységekből származó bevétel sokszorosára nő az előttünk álló években.

Még abban az országban is, ahol már közhely, hogy a gyártósorok legalább egy évtizede robotizálva működnek, mostanáig viszonylag ritkán lehetett találkozni a mindennapi életben feladatokat végző autonóm egységekkel. Ahogy azonban öregszik a munkaerő, Japánban is előtérbe kerül a „cobot” fogalma.

A collaborative robot összevonásával képzett fogalom olyan együttműködő robotokat jelent, melyek nem kiváltják az emberi dolgozókat, hanem együtt végzik velük a munkát. Korlátozottabb képességekkel bírnak például terhelés tekintetében, nem tudnak több száz kilogrammot megmozgatni, viszont nagyon finom mozdulatok kivitelezésére képesek.

Nem ellenség, barát

Noha még mindig csak apró szeletét teszik ki a cobotok az idén mintegy 40 milliárdos méretűre becsült piacnak, a következő évtizedben legalább 10 milliárd dollárosra hízik ez a szegmens a becslések szerint. Ez több tucatszorosát jelenti a mostani helyzetnek.

A dinamikus bővülés azért következhet be, mert a robotizált munkatárs elképzelése még relatíve új ötletnek számít. A 2005-ben alapított dán Universal Robots 2008 végén, tehát alig egy évtizede mutatta be az első példányokat. Nem meglepő módon az olyan nagy német autógyártókkal együttműködésben készültek el, mint amilyen például a Volkswagen.

Jürgen von Hollen, a Universal Robots ügyvezető igazgatója szerint kezdetben sokan félreértették, mi is az a cobot. De egyszerűségük, biztonságos alkalmazhatóságuk és az emberi alkalmazottaktól való közvetlen utasításelfogadási képességeik miatt mostanra már felfutóban van népszerűségük. A Berlin által is támogatott Ipar 4.0 stratégia felkarolásával aztán előtérbe kerültek az okosgyárak, és a 2010-es évek elején olyan cégek kezdték alkalmazni a cobotokat, mint a Kuka vagy a Robert Bosch.

Relatív olcsóságuk és egyszerű üzemeltethetőségük hozzájárult ahhoz, hogy míg korábban elsősorban a nagy volumenű tömegtermelésben alkalmazták az autonóm egységeket, addig napjainkra a kis darabszámú és az egyszerű műveletek esetében is bevethetővé váltak a robotok. Japánban például előre csomagolt ételek árusítására használják a Kawasaki Heavy Industries legújabb fejlesztéseit.

Nincs láb alatt az ember

A munkaerőköltségek folyamatos emelkedésével egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatoknak a humánalapú erőforrásaik bővítése, árulta el Acushi Honda, a Nippon Flour növénytechnikai csoportjának műszaki vezetője. Ugyanakkor az autógyárakban megszokott óriási méretű robotokkal nem szívesen dolgoznak közvetlen közelben együtt az emberek. A feladatautomatizálás azonban nem feltétlenül kell, hogy együtt járjon a robotok és az emberek elkülönítésével, állítja Honda.

Az ezen a téren némi lemaradásban levő távol-keleti szigetországban most gőzerővel dolgoznak azon, hogy ledolgozzák lemaradásukat. A Japánban (is) beindult tőke- és tudáskoncentráció azonban komoly kihívások elé néz. Jelenleg a globális cobot piac mintegy 60 százalékát a már említett dán cég, a Universal Robots uralja. A távol-keletiek legnagyobb tényezőjének számító Fanuc csak 6-10 százalék közötti részesedéssel bír, a többi japán cég pedig még ennél is kisebb szereplője a cobot-szegmensnek.

Ugyanakkor abban bíznak, hogy a piac érésével bekövetkező igénynövekedést meg tudják lovagolni. Ahogy egyre nő a fejlettebb cobotok iránti kereslet, úgy válhatnak dominánsabbá a távol-keleti cégek. A Mitsubishi Electric például a jövő év elején tervez olyan csoportmunkára használható robotokat piacra dobni, melyeket kifejezetten elektronikai eszközöket gyártó és logisztikával foglalkozó vállalatoknak szánnak. Eközben a piacra csak 2015-ben belépő Kawasaki Heavy tavaly kiegyezett svájci riválisával. Az ABB-vel közösen most azon dolgoznak, hogy egységesítsék a cobotok programozását.

Dán nyugalom

A fentiek jelentőségét felismerve sem aggódik túlságosan a jelenlegi piacvezető. A dán Universal Robots igazgatója úgy véli, hogy a piac növekedésével mindenkinek jut bőven hely ebben az új világban. Von Hollennek van is mire bizakodnia: beszámolók szerint 2017-ben 72 százalékkal nőttek a vállalat bevételei, és elérték a 170 millió dolláros szintet. Az idei évre némileg szerényebb, „csak” 50 százalékos bővülést várnak.

„Célpiacunknak csak valószínűleg 10 százaléka van azzal tisztában, mire is jók a csoportmunkára használható robotok. Vagyis ott van az a 90 százalék, akik érdeklődése még csak most fog a cobotok felé fordulni” – indokolta magabiztosságát von Hollen.

Konzumer tech

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.