Az extrém energiaigény mellett egy másik fontos környezeti vetülete is van a generatív algoritmusok iránt megmutatkozó érdeklődésnek: rengeteg vízre van szükség a számításokat végző szerverek hűtéséhez.

Az elmúlt időszakban egyértelmű trend volt, hogy az informatika térnyerésével az ezeket a feladatokat ellátó adatközpontok egyre komolyabb terhelést jelentenek az energiaellátás és egyéb létfontosságú erőforrások szempontjából. Mindez azonban csak fokozódott az elmúlt időszakban, köszönhetően a ChatGPT elsöprő sikerének, és annak, hogy most már nagyítóval kell olyan nagy technológiai céget keresni, amelyik nem próbálja kihasználni a chatbotok keltette érdeklődést.

Két amerikai egyetem (a University of Colorado Riverside és a University of Texas Arlington) kutatóinak friss tanulmánya szerint azonban mindez nem csupán az energiaigény miatt jelenthet gondot, hanem a gőzerővel dolgozó szerverek hűtésére használt víz is problémás mennyiségben fogyhat.

A Making AI Less Thirsty anyag [PDF] már nevében is utal arra, hogy ha nem tesszük kevéssé "szomjassá" az MI-algoritmusok működtetését, az globális környezeti károkkal jár. A kutatók számításai szerint csak az OpenAI GPT-3-as modelljének a felépítéséhez mindent összeadva körülbelül 3,5-4,9 millió liter vizre volt szükség, attól függően, hogy milyen hatékonyságú adatközpontokban és a világ mely részén végezték ezeket a feladatokat.

A nagy nyelvi modellek működtetése azonban ugyanannyira problémás, mint a trenírozásuk. Szintén a ChatGPT példájánál maradva: az immár százmilliók által használt chatbotnak fél liter vízre van szüksége egyetlen, kábé 20-50 kérdésből álló beszélgetés lebonyolításához. 

Társadalmi felelősség vs profit

Sajnálatos módon az egyetemi kutatóknak konkrét megoldási javaslatuk nincs a problémára. Leszámítva azt, hogy az ilyen tanulmányok publikálásával igyekeznek felhívni a világ figyelmét a potenciálisan mindannyiunk életére kihatással lévő jelenségre.

Ahogy fogalmaznak, a legszerencsésebb az lenne, ha az olyan vállalatok, mint a Google (Alphabet), vagy az OpenAI (és a vele szorosan összefonódó Microsoft) felismernék a szükségességét annak, hogy társadalmi felelősséget vállaljanak és példát mutassanak saját vízlábnyomuk kezelésével.

Mindez persze meglehetősen naív elképzelés, hiszen olyan profitorientált szervezetekről beszélünk, amelyekről már tágabb környezetvédelmi kérdésekben is kiderült, hogy teljesen mást kommunikálnak, mint amit valójában tesznek

Cloud & big data

Egyre nyomorultabb képet mutat az úttörő európai MI-szabályozás

Nem úgy tűnik, hogy az uniós intézmények még az év vége előtt megállapodnak a legfontosabb kérdésekben, később pedig fokozatosan megbénulnak majd a jövő májusi választásokig.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.