A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából a BellResearch a koronavírus-járvány első és második hulláma között készített éves, személyes megkérdezésen alapuló, nagymintás, országos felmérést a hazai kkv-s és nagyvállalati szektor vezetőinek részvételével. (A kutatásban a 10-nél kevesebb munkatársat foglalkoztató mikrovállalkozások nem szerepeltek.)
Kiderült, hogy a cégvezetők a megnövekedett igény ellenére már a járvány első hulláma alatt is szinte teljesen elégedettek voltak a mobil- és vezetékes internetes szolgáltatásokkal: összességében és a vizsgált kilenc tényező alapján külön-külön is négyötödös osztályzatot adtak mindkét szolgáltatásnak.
A nagyság áldása
A cégvezetők legfontosabb elvárása az internetszolgáltatással kapcsolatban, hogy az egyáltalán elérhető legyen a telephelyeiken (amelyek sokszor a városok szélén vagy azokon kívül, rosszabb infrastruktúrájú területeken vannak), hibamentesen működjön, valamint, hogy a szolgáltató nagy, stabil szereplője legyen a piacnak. Ez utóbbit visszaigazolja, hogy az előfizetők fele a legnagyobb hazai szolgáltató, a Magyar Telekom ügyfele. Az elérhetőség és a szolgáltató stabil piaci szereplő mivolta egyben az elégedettségi rangsort is vezeti. A leginkább a dél-dunántúli, az alföldi, valamint az ország középső régiójában – mobil esetében Budapesten, vezetékes esetében Pest megyében – elégedettek az internetszolgáltatással az üzleti előfizetők.
Az általános elégedettség mellett a cégvezetők legkevésbé a szolgáltatás árával elégedettek. Emellett némiképp csalódást okozó tényező még – vélhetően a kijárási korlátozások hatására is – a hibamentes működés, valamint a mobilinternetnél a sávszélesség, a vezetékes internetnél pedig a sebesség, az elérhetőség, a szolgáltató megbízhatósága és a hibaelhárítás gyorsasága.
A választás nem létező szabadsága
Az eredmények alapján új szolgáltatás előfizetésekor a cégvezetők számára az ár a legfontosabb szempont, de dobogós helyen végzett a megbízhatóság és a szolgáltatóval kapcsolatos eddigi tapasztalatok is. A menedzserek figyelembe veszik a munka hatékonyságának növelését, a választékot, valamint a költségcsökkentést is. A választáskor a szolgáltatók hírneve többet nyom a latban, mint például az ügyfélszolgálat minősége, a területi lefedettség vagy a dedikált ügyfélkapcsolati menedzser biztosítása.
A szolgáltatóválasztás lehetőségét azonban némileg árnyalja, hogy a hazai kkv-k és nagyvállalatok háromtizedét kitevő több telephelyes cégeknek csak a fele mondta, hogy legalább két szolgáltató közül tud választani ahhoz, hogy minden telephelyüket elláthassák a szükséges vezetékes és mobilszolgáltatásokkal. Az összes cégnek egyébként majdnem 40 százaléka panaszkodott arra, hogy nincs elég szolgáltató a telephelyén a választáshoz, és ugyanennyien mondták, hogy nehézséget okoz a cégüknek igazán megfelelő szolgáltatás megtalálása.
Már több a laptop, mint az asztali gép
A szerteágazó témákat lefedő kutatásban kitértek a cégek eszközhasználati gyakorlatára is. Ezek alapján kijelenthető, hogy ma már a hazai cégeknél sincsenek többségben az asztali számítógépek. Ha a desktopokat és különböző hordozható számítógépeket együtt nézzük, akkor természetesen közel százszázalékos a használati arányuk. Az átlagosan 94 százalékos PC-penetrációt egyedül a legkisebb vizsgált csoport, a 10 és 49 fő közötti létszámmal működő kisebb vállalkozások rontották le a maguk 93 százalékos eredményével.

Desktop-, notebook- és tabletpenetráció a hazai cégeknél, szervezeteknél (forrás: NMHH)
A fenti grafikonokból jól kirajzolódik az elmúlt időszak trendje: a cégeknél ugyanis immár nagyobb arányban támaszkodnak a laptopokra, mint az asztali gépekre. A két évvel ezelőtti kutatásban a desktopos használati arány 85 százalék volt, ami 2020-ra egyetlen százalékkal még vissza is esett. Ehhez képest a laptopok elterjedtsége 80-ról 87 százalékra nőtt.
Szintén érdemes megjegyezni, hogy a tabletek jelenléte is erősödött (25-ről 27 százalékra) a hazai vállalkozásoknál. Nem túl meglepő módon ilyesmi leginkább a minimum 250 fővel üzemelő nagyvállalatoknál érhető tetten, ahol a penetráció elérte a kétharmados szintet.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak