Ma jelentette be a japán Fujitsu mobiltelefonos üzletágának eladásáról szóló tárgyalásait, melyeket a Polaris Capital Group befektetőcéggel folytat már egy ideje. Ha sikerrel zárulnak az egyeztetések, akkor csupán háromszereplősre – Sony, Sharp és Kyocera – szűkül a szigetországban alapított mobilgyártó vállalatok száma az amerikai Apple, a dél-koreai Samsung és a számos kisebb-nagyobb kínai rivális által uralt piacon.

A megegyezés küszöbén a szintén tokiói központtal bíró Polaris Capital a Fujitsu eladósorba került részlegének többségi tulajdonlására törekszik. A divízió a becslések szerint 350-450 millió dollárt érhet, de egyelőre nem ismert a Polaris ajánlata, mivel a tárgyalások bizalmasan, a nyilvánosság kizárása mellett zajlanak. Viszont előrehaladott állapotban vannak, a helyi Nikkei újság szerint még a hónap vége előtt bejelenthetik a hivatalos megállapodást.

A bezárkózás miatt lemaradtak

Az ezredforduló környékén még tíz japán elektronikai vállalat versenyzett a vásárlók kegyeiért. Többek között olyan cégek is foglalkoztak telefonfejlesztéssel és -gyártással, mint az NEC vagy a Toshiba (utóbbi vállalat amúgy komoly bajból igyekszik éppen kilábalni, az amerikai atomenergiába való szerencsétlen belépése alaposan megtépázta a japánok eredményeit). Többségük azonban mára felhagyott ezzel az üzletággal, a Samsung és az Apple készülékeinek üstökösszerű diadalmenete egyszerűen kiszorította őket erről a területről.

Emellett az is közrejátszott a visszavonulásban, hogy a helyi gyártók nem tudtak domináns pozícióra szert tenni globális mércével, mivel túlságosan is a japán, egyébként jól jövedelmező piacra koncentráltak. A szigetországbeli szokásoknak és ízléseknek megfelelő készülékek a tengerentúlon nem voltak különösebben kelendően, a japán elektronikai cégek zöme pedig nem is nagyon törte magát azért, hogy ezen változtasson.

A kaput aztán az alacsony profitszinttel és olcsó elemek felhasználását nyújtó kínai gyártók tették be, mint amilyen a tajvani MediaTek. Ennek olcsó alkatrészeit használják a kisebb-nagyobb kínai okostelefon-készítő cégek, melyek piacra lépését nagyban megkönnyítette a készülékek összeszerelésének ezredfordulóhoz képest nagyot csökkenő költsége.

Országon belül maradnak a munkahelyek és az üzemek

Visszatérve a Fujitsuhoz: a Toshibához hasonló identitásválságban szenvedő vállalat nem csupán mobiltelefonos részlegétől igyekszik szabadulni. 2016-ban például a Lenovónak passzolták át a cég személyi számítógépeket készítő egységét. A 269 millió dolláros ajánlat kapóra jött a Fujitsunak, hiszen a mobil eszközök térhódítása miatt amúgy is évek óta lefelé tartó ágban van a PC-k piaca. (A megállapodás egyébként két hónapja ért révbe.)

A mobiltelefonos részlegét 2016-ban külön leányvállalatba átszervező Fujitsunál nem a Polaris Capital volt az első kérő. Felkeltette az érdeklődését a brit CVC Capital Partners befektetői alapnak is, de a Lenovo erre a divízióra is pályázott eredetileg.

Talán az is közrejátszott abban, hogy a Fujitsu végül egy japán befektetővel készül megállapodni, hogy a vállalat meg akarja mind az üzemeit, mind az alkalmazottait óvni egy új tulajdonos mohó kezeitől. A Nikkei értesülései szerint ugyanis a hamarosan nyélbe ütendő megállapodás feltételei ezek védelmére is kiterjednek. Az IT-szolgáltatásokkal foglalkozó központi üzletágára koncentrálni kívánó japán vállalat Arrows márkaneve is várhatóan a Polaris égisze alatt folytathatja útját.