Ahogy a világjárvány nyomán egyre általánosabbá vált a távoli munkavégzés, a munkáltatók közül sokan törekednek az otthonról dolgozó alkalmazottak ellenőrzésére a "bossware-nek” is nevezett programok segítségével. Ezek olyan szoftverek, amelyek nyomon követik a dolgozók által felkeresett webhelyeket, képernyőképet készítenek a számítógépeikről, figyelik a billentyűzet vagy az egér használatát, sőt egyes esetekben még képet és hangot is rögzítenek a gép előtt ülő emberekről. Miután a távmunka a menedzserek jelentős része szerint akkor is hatékonyság csökkenésével jár, ha ezt nem igazán támasztják alá kutatások vagy felmérések nem igazolja, a bossware szoftverek egyre több munkahelyen bukkannak fel.

Ahogy egyre többet hallani az új vállalati kultúráról, amelyik rugalmasságánál fogva a hatékonyság mellett az alkalmazottak életminőségét is javítja, egyre szaporodnak a távmunkás disztópiáról szóló tapasztalatok is. Legutóbb októberben számoltunk be mi is egy holland bíróság döntéséről, amelyik elmeszelt egy Floridában bejegyzett informatikai céget az alkalmazottainak magánszféráját súlyosan sértő előírásai miatt. A telefonos értékesítőként dolgozó felperest azért rúgták ki az állásából, mert nem egyezett bele, hogy teljes munkaidejében kamerás megfigyelés alatt álljon, miközben a képernyőjét már addig is folyamatosan meg kellett osztania a vállalattal, kimerítve a magánélethez való jogainak megsértését.

Egy másik ügy kapcsán már az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy a munkavállalók rejtett vagy akár nyilvános videós megfigyelése jelentős beavatkozás a munkavállaló magánéletébe, az uniós polgárok esetében pedig az egyenlet része az így szerzett adatok feldolgozása és tárolása, ami az általános európai adatvédelmi rendelet (GDPR) hatálya alá esik. Az Egyesült Államokban ennél lazább és területenként is eltérő a szabályozás, de a szövetségi kormány egyik ügynöksége, a munkaügyi tanács (National Labor Relations Board, NLRB) főtanácsosa már ott is szigorúbb hangot ütött meg hétfőn kiadott nyilatkozatában a munkáltatók lehetőségeiről szólva a dolgozók ellenőrzésével kapcsolatban.

Rászállnak a dolgozók gépein kémkedő programokra

Eszerint a szoros, állandó megfigyelés és az elektronikus eszközökön keresztül végzett irányítás veszélyezteti az alkalmazottak alapvető képességeit jogaik gyakorlására. Az NLRB főtanácsosa azt tervezi, hogy sürgetni fogja a törvények alkalmazását a tolakodó és visszaélésszerű elektronikus megfigyelésekkel, illetve az automatizált irányítási gyakorlatokkal szemben. Különösen aggasztónak tartja, hogy a bossware hogyan sértheti a munkavállalók szakszervezeti jogait, mivel azt sem nehéz elképzelni, hogy az ilyen invazív megfigyelési eszközöket hogyan lehet bevetni a szakszervezeti kezdeményezések felszámolására: a felügyelet önmagában is elrettentő erejű lehet, ami a főtanácsos szerint illegális.

A közbelépést a hírek szerint mások is sürgetik: a CBS-nek nyilatkozó jogvédők például úgy látják, hogy nem csak a bossware használata növekszik, hanem általában a munkavállalói megfigyelési technológiákkal való visszaélések száma is. Ezek a megnyugtató szövegek ellenére is sokkal rosszabbak egy kíváncsi főnöknél, aki a fizikai munkahelyeken ellenőrzi a beosztottakat, utóbbi esetben ugyanis maguk a dolgozók is jórészt tisztában vannak vele, hogy hol húzódik a munka és a magánélet határa. Az invazív megfigyelésre egyébként az EU-ban, sőt idehaza is bőven akad példa: az RTL.hu éppen hétfőn számolt be róla, hogy az MTVA bruttó 190 millió forintot költ egy dolgozói aktivistást mérő alkalmazás kifejlesztésére.

A magyar állami médiában ezek szerint ellenőriznék, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, hol és mennyi időt töltenek, de program jelzéseket is küld az inaktív felhasználóknak, és figyeli, hogy azok milyen gyorsan reagálnak. A hivatkozás ebben az esetben is, mint mindig, a produktivitás megőrzése a koronavírus miatti megváltozott munkarendben.