Amerikai sajtóértesülések szerint a Sony Pictures hálózatát ért novemberi támadás mögött egyértelműen felfedezhetők az Észak-Koreai apparátushoz köthető elemek. Legalábbis név nélkül nyilatkozó kormányzati forrásokból így tájékoztatták őket. Egyes szakértők viszont terelést és politikai indokokat látnak a háttérben.

Dobozban marad a botrányfilm

Az amerikai lapok által megszellőztetett hírek közvetlen előzményeként a támadást magára vállaló Guardians of Peace (Béke Őrzői) nevű hackercsoport szeptember 11-ére is utalva fenyegette meg a mozikat, amelyek be merik mutatni a Sony Pictures eredetileg karácsonykor debütáló új filmjét. A The Interview című vígjáték története szerint a CIA által beszervezett újságíróknak kellene megölni Kim Dzsong Unt. A fenyegetés hatására a Sony első körben a filmszínházakra bízta a döntést, majd tegnap jelezték, hogy nem mutatják be a filmet, sőt valószínűleg örökre a dobozban marad.

Az immár államközi konfliktussá terebélyesedő ügybe ennek megfelelően kiválóan illeszkedik az észak-koreai érintettség. Ez azonban sokak számára túlságosan átlátszó kapcsolat, és a történet számos elemére rámutatva ennek ellenkezőjére jutnak, miszerint valószínűleg egy (egykori) Sony-dolgozó állhat a háttérben, ám a koreai rezsimet okolni mindenki számára "kifizetődőbb".

Zűrös részletek

A Motherboard által megszólaltatott kiberbiztonsági szakértő szerint egyelőre semmi hiteltérdemlő bizonyíték nem került elő a támadás tényleges forrásáról. Az viszont biztos, hogy az incidenst kiberterrorizmusként felcimkézni nagyon rossz PR-fogás volt. Véleménye szerint ez csak felnagyította a sztori jelentőségét, mint ahogy az is, hogy a mozikat ért fenyegetést annak konkrét veszélyességi fokánál komolyabban kezelték. Azzal, hogy a Sony visszavonta a filmet, a lehető legrosszabbul reagált és további támadásokra ösztönözhet rosszindulatú csoportokat - állítja Peter W. Singer.

A Wired magazin újságírója szerint elég gyenge lábakon áll az észak-koreai elmélet. Szerintük nagyon furcsa, hogy sem a cégnek a belső adatok nyilvánosságra előtt küldött fenyegetőlevélben, sem a konkrét támadáskor megjelenő képernyőüzenetben egy szóval sem említik a botrányt okozó filmet. Ez a motívum csak az után került elő, hogy a médiában megjelentek a találgatások Észak-Korea esetleges érintettségéről, és annak közvetlen okaként a mozit is megemlítették, amellyel kapcsolatban egyébként Észak-Korea az ENSZ-ben is kifogást emelt még a nyáron.

Egy biztonsági blog írója szintén nincs meggyőződve a koreai érintettségről, és tíz pontban össze is szedte a kételyeit. Ezek között említhető a támadáskor a képernyőkre írt üzenet hibás angolsága. Ezt szerinte egy angol anyanyelvű írta, és direkt próbált helyesírási hibákat ejteni, hogy angolul rosszul beszélő ázsiainak tűnjön. Több más technikai furcsaság mellett szerinte az sem az állami hátteret igazolja, hogy nem használták fel az ölükbe hullott adatokat, hanem azokat nyilvánosságra hozták. A bejegyzés írója szerint sokkal kényelmesebb egy államot hibáztatni, mert így a Sony (és a vele együttműködő biztonsági cégek) az áldozat szerepébe kerülnek, ami nyilvánvalóan elhalványítja a saját felelősség kérdéskörét.

Ez nem Irak

Ami a politikai szálat illeti: az amerikai hatóságok egyelőre hivatalosan nem vádolták meg Észak-Koreát, így nem tudni, hogy a kiszivárogtatással pontosan mi volt a szándék, és hogy egyáltalán követi-e ezt hivatalos bejelentés. Kérdés persze, hogy mit nyerhet azzal az USA, ha megvádolja a teljes elszigeteltségben lévő, az Egyesült Államokat gyakorlatilag háborús ellenfélként kezelő ázsai rezsimet. Egy ilyen támadást nem lehet szó nélkül hagyni, de az USA repertoárja meglehetősen szegényes, hiszen háborút nyilvánvalóan nem kezdene ezért.

Ezek viszont azt sugallják, hogy mégis csak Phenjan állhat a háttérben, mivel a kormányzatnak láthatóan nem érdeke tovább éleznie az amúgy sem szívélyes kapcsolatot. Ellentétben például az Irak lerohanását "megindokló" hírszerzési jelentéssel, amely olyan tömegpusztító fegyverek birtoklásával vádolta meg Szaddám Husszein rezsimjét, amelyekről később kiderült, hogy sosem léteztek.