Miközben 2017-ben még 70 százalék fölött volt azok aránya, akik szerint képesek magukat megvédeni a világhálón előforduló veszélyektől, a 2019 őszén végzett felmérésben már alig több mint 50 százalék volt ennyire magabiztos. Ez talán az egyik legérdekesebb megállapítása az Európai Bizottság kérésére végzett, héten publikált kutatási anyagnak, amely az európai állampolgárok kiberbűnözéshez, internetes csalásokhoz fűződő attitűdjét igyekezett feltérképezni.

Jobb félni, mint megijedni

Az önbizalom megcsappanása ugyanakkor értékelhető pozitív változásként, hiszen mindez úgy is interpretálható, hogy a kontinens lakosságában egyre inkább tudatosul ezeknek a veszélyforrásoknak a létezése. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az az adat, miszerint a válaszadók körében 46-ról 52 százalékra ugrott két év alatt azok aránya, akik valamennyire tájékozottnak minősítették magukat a kiberfenyegetések témájában.

A kiberfenyegetettséggel kapcsolatban magukat tájékozottnak, illetve tájékozatlannak tartók aránya

Ahogy a fenti adatsoron is jól látszik, az EU-s átlag meglehetősen nagy szórást mutat országonként. Az élen a "szokásos gyanúsítottakat", azaz a skandináv régiót és Hollandiát találjuk, valamint ide sorolható az Egyesült Királyság is. Hazánk viszont a túlvéget "erősíti". A magyar válaszadók mindössze 41 százaléka nyilatkozott pozitívan a kérdésről.

A veszélyek valódiságát bizonyítja, hogy a megkérdezettek harmada kapott már levélben vagy telefonon olyan kérést, amelyben személyes adataikat akarták megszerezni. Kilencből egy embernek feltörték már valamelyik közösségi médiás fiókját, illetve levelezését. További 8 százalék pedig zsarolóvírus áldozata lett. Nem meglepő módon ezek a problémák elbizonytalanítják az embereket: tizedük például úgy nyilatkozott, hogy a fentiek miatt sokkal kevésbé hajlandóak online vásárolni.

A leggyakoribb félelmek közé tartoik a bankkártyacsalás, a vírusfertőzés és a személyes adatokkal való visszaélés

Érdekes módon a konkrét incidensekkel kapcsolatos félelmek némi csökkenést mutatnak az előző évek felmérési adataihoz képest. Ettől függetlenül még mindig nagyon magas arányokat lehet látni. A három leggagykarbban említett téma például a megkérdezettek kétharmadánál előkerül. Ezek a bankkártyával kapcsolatos csalások, a vírustámadások és a személyiséglopás, azaz az illető személy adataival való visszaélés egyéb bűncselekmények elkövetésénél. A hazai eredményeket nézve ugyanez a három téma szerepel elől, bár más sorrendben és kicsivel kisebb említési aránnyal (48-52%).

Felvilágosítás és erősítés

Az EU részéről Ylva Johansson biztos a felméréshez fűzött kommentárjában hangsúlyozta az edukáció fontosságát a témában. Hasznos lenne, ha az állampolgárok mind a fenyegetések formáival, mind az ezek ellen bevethető védekezési módszerek tekintetében tisztább képet kapnának. A másik kiemelt teendő a bűnüldöző szervek megerősítésére, hogy az illetékes hatóságok hatékonyabb eszközökkel és tudással vehessék fel a versenyt a folyamatosan fejlődő kiberbűnözéssel szemben.