A Tesla papírjai már tavaly ősz óta szinte folyamatosan erősdnek, ráadásul egyre meredekebb tempóban. Szűk másfél héttel ezelőtt mi is beszámoltunk róla, hogy a társaság piaci kapitalizációja átlépte a 100 milliárd dolláros küszöböt, ami azt jelenti, hogy a Tesla-részvények értéke három hónap alatt több mint a duplájára emelkedett. Most, tíz nappal később a cég értékelése már négyszer magasabb, és a 160 milliárd dollárt közelti, miután az autógyártó zsinórban már a második nyereséges negyedévéről számolt be, a Panasonickal közös akkumulátorgyártó üzlete is első ízben zárta pluszban a megelőző három hónapot, és az elemzők is egész elképesztő mértékben módosították a korábbi célárfolyamokat.

Az árfolyam felfutásában különösen látványos volt a hétfői kereskedés, amikor a Tesla egyetlen nap alatt majdnem 20 százalékot nyert, köszönhetően például annak, hogy az Argus Research 556 dollárról 808 dollárra változtatta a vállalat részvényeinek a következő 12 hónapos időszakra vonatkozó árfolyam-előrejelzését. Ezzel párhuzamosan az elemzőház az egy részvényre jutó nyereséget valamivel kevesebb mint 6 dollárról 8 dollár fölé emelte, és 2021-re ennek a dupláját vetítette előre. Ebben a pillanatban a Tesla árfolyama 882 dolláron áll a New York-i technológiai tőzsdén, de az Ark Invest néhány nappal ezelőtt például már arról beszélt, hogy 2024-ben 7 ezer dollárért mennek majd a Tesla-papírok.

Még sok levegő fér a lufiba

Bár egy-egy részvénytársaság piaci kapitalizációja sokkal inkább a befektetői várakozásokról szól, mintsem a cégek valós értékéről vagy teljesítményéről, a mostani őrületet jól érzékelteti, hogy a Tesla értékelése már majdnem olyan magas, mint amekkora a Volkswagen és a BMW, sőt harmadikként hozzájuk csapva a Daimler együttes cégértéke lenne. A kommentárok azokra a biztató jelekre hivatkoznak, amelyek szerint a Tesla felülkerekedett korábbi nehézségein, a kapacitás- és alkatrészhiányon vagy a munkaerő költségeinek elszabadulásán. A vállalat bevételei folyamatosan emelkednek, már veszteséget sem termel két negyedév óta, és egyedülálló pozícióban van az elektromobilitás robbanás előtt álló piacán.

A Tesla a múlt héten 112 ezer legyártott autót jelentett a tavalyi negyedik negyedévre, és azt prognosztizálta, hogy 2020-ban már kényelmesen meghaladja majd a félmilliós darabszámot. Akik azonban még péntekig eladták a papírokat, azok összességében már a hétfői kereskedés elején 2,5 milliárd dollárt veszítettek, az S3 Analytics elemzése szerint pedig az év eddig eltelt időszakában már 8,3 milliárdot buktak a Tesla részvényeket shortoló befektetők. A hétfői árfolyamváltozás egyébként 2013 májusa óta a legnagyobb ugrás volt a társaság történetében, amit egyetlen nap alatt produkált, de akkor még a 40 és 50 dollár közötti tartományban sikerült ugyanezt előadni.

Az elektromobilitás emlegetett robbanásához kapcsolódó hír, hogy kedden Boris Johnson brit miniszterelnök is céldátumot határozott meg a hagyományos üzemű és hibrid járművek teljes kivezetéséhez. Johnson a novemberben esedékes glasgow-i ENSZ-klímakonferenciáról (COP26) szólva beszélt a brit várakozásokról, sürgetve az életszerű útitervek bejelentését a konferencia résztvevőitől. Az Egyesült Királyság ennek alapján 2035-től betiltaná a benzin- vagy dízelüzemű, illetve a hibrid járművek forgalmazását, ami a korábban megfogalmazott elképzelésekhez képest öt évvel korábbi határidőt jelent.

A kritikusok szerint azonban a 2050-re vállalt brit klímasemlegesség eléréséhez sokkal többre van szükség a közlekedés átalakításánál; mások azt emelik ki, hogy Nagy-Britannia a német autógyártók legfontosabb exportpiaca, így az elektromos autók gyártásának alacsonyabb munkaerő-igénye miatt az ilyen döntések egyre markánsabban sújtják majd a németországi foglalkoztatást is.