Az utóbbi években teljes lendülettel zajló versengésnek lehetünk tanúi az űrjárművek fejlesztésében. A hidegháborús időszakkal ellentétben azonban most nem szuperhatalmak, hanem szupergazdag cégalapítók próbálnak egymásra licitálni.

Milliárdos hobbi

Elon Musk (egyik) vállalata, a SpaceX múlt héten történelmet írt azzal, hogy egy újrahasznosított, azaz korábban már használt rakétával másodszor is sikeresen megjárta a világűrt. A többek között a Tesla alapítójaként is ismert vizionárius guru mellett azonban mások is igyekeznek új korszakba léptetni az űrutazást. A másik sarokban az Amazont alapító Jeff Bezost találjuk, aki a Blue Origin vállalatot gyakorlatilag gyerekkori szenvedélyének "kiélésére" alapította. 

A Blue Origin meglehetősen régen, még 2000-ben indult útra. A céget Bezos már a kezdetektől azért indította, hogy (civil) embereket juttasson a világűrbe. A nagy állom eléréséhez az Amazon vezére ugyanazt a feltételt ismerte fel, amit Musk: jelesül ez csak akkor jöhet össze, ha jelentősen sikerül csökkenteni a feljuttatás költséget. Ennek a legdirektebb módja, ha a korábban csakis egyszer használatosként működő hordozó rakétákat újrahasznosíthatókká alakítják.

Utóbbi persze egy rendkívüli mérnöki feladat, amire hatalmas összegeket kell áldozni. Mint azt a héten zajló, harmincharmadik Space Symposium keretében Bezos elmondta, évente egymilliárd dollárnyi Amazon-részvényt ad el azért, hogy a Blue Origint finanszírozni tudja.

Fel és le

Az ép ésszel nehezen felfogható összegek azonban láthatóan nem a kukában végzik. A Blue Origin 2015 végén sikeres kísérletet hajtott végre a New Shepherd elnevezésű rakétájával. Az egység 100 kilométer fölé jutott és mind a kapszula, mind a hordozó rakéta sikeresen földet ért. Utóbbi volt természetesen a kuriózum.  Az BE-3 névre keresztelt rakéta mindenfélé probléma nélkül, ráadásul a kijelölt landolási ponttól alig több mint egy méterre álló helyzetben érkezett meg. Azóta ez az összeállítás már ötször liftezett fel és vissza.

A lifetezés szó használata nem véletlen, hiszen a New Shepherd annyiban "csal", hogy az általa befutott pálya a legegyszerűbb űrlátogatást adja. Azaz a (jövőbeli) turistákat szinte kizárólag csak felfelé lövik ki, néhány percre elérik a súlytalanság állapotának átéléséhez szükséges magasságot, majd majdnem ugyanazon az úton egyszerűen visszaesnek. Tehát ez nem klasszikus orbitális utazás, hanem egy jó drága és jó magasra érő trambulinozás. Ezért is tekinthető komolyabb eredménynek a cikk elején említett múlt heti akció, amikor is a SpaceX újraindított rakétája egy műholdat állított pályára.

Nem érdemes határidőket mondani, de 2018

A turisztikai célú űrutazások kora tehát már valóban itt kopogtat az ajtónkon. Hogy mikor indulnak az első tényleges járatok, az azonban még nem világos. Bezos szerint nem is érdemes ilyen témánál kemény határidőket szabni, ám a világ egyik leggazdagabb embere rögtön cáfolta is magát, hiszen a következő félmondatban már arról beszélt, hogy jövőre, azaz 2018-ban már feljuthatnak az űrbe az első civil utasok. (Ilyenre persze már volt példa, de nem tisztán kereskedelmi célú utazás keretében, hanem egy állami űrkutatási program "melléktermékeként".)

A fejlesztési tervek persze a Blue Orbit esetében is jócskán túlmutatnak azon, hogy féltucatnyi gazdag embert felcsúzlizzanak az égboltra. Bezos műhelyében már készül a New Glenn elnevezésű űrhajó, amely a SpaceX modelljéhez hasonlóan nagyobb terhet is képes lesz orbitális pályára juttatni. Ezzel valóra válhat az is, hogy a résztvevők teljes kört tegyenek a Föld körül. A fejlesztés várható költségét 2,5 milliárd dollárra teszik. Utóbbi összeget természetesen szeretné viszontlátni Bezos, de a valamikor 2020-ra ígért új generációs eszköz első ügyfele, az Eutelstat már múlt hónapban megvolt.

A végtelenbe és tovább

Az egészséges versengés kiváló helyzetet teremt az űrhajózás területén. Bezos úgy látja, a költségek drasztikus csökkentésével párhuzamosan megindul a befektetők érdeklődése is, ami a kreativitás és dinamizmus olyan szintű pezsgését eredményezi a témában, mint amilyenre az internet két évtizeddel ezelőtti megszületése óta lehetünk szemtanúi a számítástechnika és a kommunikáció területén.

A hosszú távú célokkal kapcsolatban már most sem panaszkodhatunk a képzelőerő és a bátorság hiányára. Musk a Mars kolonizálásán munkálkodik, Bezos pedig milliónyi űrben élő és dolgozó embert vizionál az egyelőre még távolinak tűnő jövőben.