Egy átfogó kutatás szerint a generatív algoritmusok irodai használata semmilyen szempontból nem forgatta fel a munka világát.

Egyre több kutatás látszik igazolni, hogy a ChatGPT megjelenése óta a nagy nyelvi modellek felé megmutatkozó óriási érdeklődés ellenére ezeknek az eszközöknek a használata összességében nem hozza a várt, elsöprően pozitív eredményeket. Egy másik megközelítésből viszont ez egyben azt is jelenti, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre nem vette el tömegesen a munkát, és a dolgozók bére sem süllyedt a mélybe.

Utóbbi témára koncentrált az a kutatás is, amelyet két közgazdász, Anders Humlum és Emilie Vestergaard publikált nemrégiben [PDF]. A páros a chatbotok munkahelyi hatását vizsgálva 7000 szervezet összesen 25 ezer munkavállalóját szondázta meg. A Dániában 2023 végétől 2024 folyamán végzett adatfelvétel azokra a foglalkozásokra fókuszált, amelyeket az általános vélekedés szerint fokozottan befolyásolhat a mesterséges intelligencia megjelenése. Ide sorolhatók például a könyvelők, az ügyfélszolgálatosok, a pénzügyi tanácsadok, a szoftverfejlesztők, a tanárok, vagy éppen az újságírók.

Nem sok vizet zavar

Az eredmények összegzésekor kiderült, jelentős hatás egyik vizsgált foglalkozás esetében sem mutatható ki. Sem a keresetek, sem a munkával töltött idő nem módosult érdemben attól, hogy egy cégnél elkezdtek chatbotokra támaszkodni. Az elterjedés tempója ennek biztosan nem akadálya, mivelí alapvetően mindkét oldal, azaz a munkavállalók és a vállalatvezetés is nyitott az új technológiára, és aktívan keresi a felhasználási lehetőségeket.

Ami az időmegtakarítást illeti, az a válaszadók legtöbbjénél kimutatható volt, ám ezzel párhuzamosan egy sor olyan feladat bukkant fel a munkafolyamatokban, amelyeket kifejezetten a chatbotok használata teremtett. Például "rengeteg tanár mondja most azt, hogy azzal töltik az idejüket, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a diákjaik a ChatGPT segítségével csalnak-e a házi feladatban" – magyarázta Humlum a The Register megkeresésére.

Sokan töltöttek plusz időt azzal, hogy megfelelő promptokat írjanak, illetve azzal, hogy a kapott választ ellenőrizzék tartalmi, minőségi szempontból. Sőt az sem volt ritka, hogy a szervezetekben olyan munkatársaknál jelentkezett pluszmunka, akik amúgy nem is használták az MI-t.

Mindez oda vezetett, hogy a tanulmány szerint "a felhasználók átlagosan csak a munkaórák 2,8 százalékának megtakarításáról számoltak be" az MI-eszközök használatával. Ez egy teljes munkahetet nézve alig tesz ki egyet a 40 órából. Ez jelentősen eltér a korábbi kutatásokban kimutatott, nagyjából 15 százalékra mért termelékenységjavulástól, de a mostani tanulmány szerzői szerint ennek például az lehet a magyarázata, hogy az előbbieknél kifejezetten olyan feladatokra fókuszáltak, amelyeknél a chatbotok kifejezetten jól használhatók.

Kincs, ami nincs?

Az a kevés kimutatott előny, amit a mostani felmérés igazol sem feltétlenül a munkavállalóknál kamatozik, hiszen az adatok alapján a termelékenységnövekedés hozadékának csak töredéke (3-7 százalék) jelent meg bérnövekedés formájában. A közgazdászok szerint még az sem feltétlenül igaz, hogy a maradékot a vállalatok teszik zsebre, könnyen lehet, hogy az időmegtakarítás nem hoz közvetlen eredményeket, mert ugyan egy e-mail gyorsabban készül el, de ha a dolgozó a felszabadult munkaidejében nem tud értelmes munkát végezni, akkor a nap végén ugyanott vagyunk.

"A gazdasági eredmények tekintetében, ha a kemény mérőszámokat nézzük – a közigazgatási munkaerő-piaci adatokban a keresetekre, bérekre vonatkozóan –, ezek az eszközök eddig nem igazán hoztak különbséget" – foglalta össze a kutatás eredményét Humlum.

Közösség & HR

A végén a bíróság döntheti el, mennyire okos a földbuta mesterséges intelligencia

Bár egyelőre nem úgy tűnik, hogy a jelenlegi nagy nyelvi modellekből valaha is kifejlődik a sokat emlegetett szuperintelligencia, az OpenAI és a Microsoft összecsapásában rengeteg pénz múlik a fogalom meghatározásán.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.

a melléklet támogatója a One Solutions

Hirdetés

Cyber Threat Intelligence: üzleti előny a sötét adatokból

Egyetlen kompromittált jelszó. Egy belépési pont, amit már nem használnak. Egy korábbi alkalmazott adatszivárgása. Ezek ma már nem csupán technikai hibák, hanem valós üzleti fenyegetések, amelyek a digitális alvilág piacán előbb bukkannak fel, mint ahogy a cég egyáltalán észrevenné.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.