Jól hangzik az elektromobilitás, de az akkuk ugyanolyan szennyezőek, mint a fosszilis üzemanyagok. Bár az utakon egyre több az elektromos autó, csak most kezdenek felnőni azok a cégek, melyek megoldanák, hogy az iparág legalább közelítsen egy fenntarthatóbb működési modell felé: az akkuk újrahasznosítására dolgoznak ki módszereket.

Az autóipar az elektromobilizációig a körforgásos gazdaság egyik vezetője volt. Mint a G7 írta, az Eurostat 2019-es adatai szerint az EU országaiban a roncsautók tömegének 95,1 százalékát tudják újrahasznosítani, és 89,6 százalékát újrafeldolgozni. Ez a mutató azonban az elektromos autók megjelenésével elkezdett romlani, leginkább az akku miatt. Amíg azonban volt bőséggel nyersanyag az új akkumulátorok gyártásához, meglehetősen lagymatagon folytak a fejlesztések. Az ukrán-orosz háború azonban e térten is változást hozott: a nyersanyaghiány miatt egy csapásra felértékelődtek az újrahasznosítási fejlesztések. A közelmúltban beszámoltunk egy japán kísérletről, és most egy német startupról is hírt adhatunk, amely újrahasznosítási eljárásának iparosítása előtt áll.

Mire lesz elég 3,6 millió euró?

A német Handelsblatt is érdemesnek tartotta megírni, hogy a német Cylib a 3,6 millió euró magvető tőkebefektetést kapott, hogy iparosítsa lítium-ion akkumulátorok újrahasznosítására kidolgozott eljárását. Azt, hogy a Handelsblatt meglehetős terjedelemben foglalkozott a befektetéssel, nem az összeg nagysága indokolta, ilyen összegű befektetések már a magyar piacon sem ritkák (Berlinben ennyi talán lehetne venni egy jobb minőségű méretesebb, 200+ nm-es lakást). Sokkal inkább indokolja az aacheni  székhelyű stratup ígérete: az akkuk 90 százalékát ki tudja nyerni környezetkímélő módon és újrahasznosítható formában.

A Cylib az Aacheni Műszaki Főiskolán spin-offja. Lilian Schwich és Paul Sabarny a főiskola akkumulátor-újrahasznosítási kutatócsoportjában dolgozta ki az eljárást az, majd a cégelapításhoz csatlakozott hozzájuk Lilian férje, Gideon Schwich folyamatmérnök. Azt, hogy pontosan hogyan is működik a módszer, a beszámolók (az alapítók) elhallgatják. Annyit lehet tudni, hogy sikerült kiküszöbölni a jelenlegi újrahasznosítási eljárások két rákfenéjét: a nagy mennyiségű CO2-kibocsátást és nagy vegyszerigényt. (Ezek ugyanis nem hogy javítanák, inkább rontják az akkuk amúgy is jelentős környezeti terhelését.) A Cylib eljárása sem mentes a CO2-kibocsátástól, de amennyit kibocsát, közel annyit újra is hasznosít. A legnagyobb találmánya azonban az, hogy nem csak a kobaltra, a nikkelre és a mangánra koncentrál, hanem a lítiumot és a grafitot is ki tudja nyerni olyan módon, nem használ vegyszert.

Az EU-Startups portál szerint a greentech Európa egyik leggyorsabban növekvő ágazata, olyan terület, ahol az európai startupok világszinten úttörő szerepet játszanak. Ezen belül az autóakkumulátorok problémájának megoldása sürgető is: 2040-re csak az EU-ban a jelenleginél 13-szor több, mintegy 1,4 millió tonna elhasználódott akkumulátor keletkezik évente, amivel kezdeni kell majd valamit.

A startup a befektetést a kísérleti üzem beindításához kapta. Közben már megkezdik a tárgyalásokat a nagy akkumulátorgyártókkal is a stratégiai partnerségről.