Ammenyire meggyőzőek az egyelőre kutatási projekt stádiumban lévő Vlogger képességei, annyira riasztó az is, hogy kik és mire fogják mindezt felhasználni.

Amilyen léptekkel haladnak a fejlesztések, egyre nehezebb olyasmivel előállni a generatív mesterséges intelligencia témájában, amire az ember felkapja a fejét. Bizonyos szempontból ilyesmi sikerült a Google kutatóinak, akik Vlogger elnevezésű modelljüket arra képezték ki, hogy egyetlen állóképből és egy csatolt hanganyagból mozgó, hihetően animált videót készítsen.

A csapat által kiadott tanulmány (PDF) szerint Vlogger nem más, mint egy "újszerű keretrendszer az emberek hangból történő szintetizálására", célja pedig egy olyan avatar megalkotása, amely képes támogatni "az emberi felhasználóval folytatott beszélgetéseket".

 

 

A kutatók szerint mindezt remekül fel lehetne használni "az online kommunikáció, az oktatás vagy a személyre szabott virtuális asszisztensek fejlesztésénél". A Vlogger ráadásul felvételek autmatikus szerkesztésére is képes. Például az angolul elmondott szöveget spanyolra teszi át úgy, hogy a beszélő szájmozgása is ennek megfelelően változik.

Kockázatok és mellékhatások

Bár a fenti kisfilmeken alaposabb vagy közelebbi vizsgálat után mind felfedezhetők a generált tartalmakra jellemző hibák és "embertelenségek", az kétségtelen, hogy a technológia már most is képes a felületes szemlélőt megtéveszteni. Utóbbi pedig borítékolhatóan arra ösztönöz egyes embereket, hogy saját nemtelen céljaikra használják fel a kezükbe pottyant eszközöket.

Bizonyítékként ott vannak a deepfake-ként emlegetett személyiséglopások és csalások, amelyek a technológia fejlődésével egyre kifinomultabbá válnak. Ott vannak például a gyerek hangjával terrorizáló modern unokázós csalók, de nemrégiben ennek lett áldozata Taylor Swift is.

(Fotó: Google Research)

Cloud & big data

Már olyan cég is van, amelyik véletlenül pattintott el félmilliárd dollárt az MI-re

...amit egyébként nem is olyan nehéz összehozni. Úgy fest, hogy a mesterséges intelligenciát gyorsított eljárással bevezető szervezeteknél a kifizetésre váró számlák és a megtérüléssel kapcsolatos aggályok is egyre szaporodnak.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.