A finn hadsereg tavaly év végén, levélben vette fel a kapcsolatot a professzionális és a hobbista drónpilótákkal – mindenkivel, aki rendelkezik a tevékenységhez szükséges, a közlekedésbiztonsági hatóság által kiállított engedéllyel. Az Ilta-Sanomat napilap beszámolója szerint egy olyan új egységbe toborozzák az érdeklődőket, amelynek felállításáról ugyan a hivatalos döntés még nem született meg, de a tervek szerint a megfelelő körülmények között (értsd: háborús helyzetben) mobilizálnák.

A riport a hadsereg parancsnokságának szóvivőjét is idézi, aki szerint már javában vizsgálják  a kereskedelmi forgalomban is kapható drónok felhasználásának lehetőségeit, ezekhez pedig nyilvánvalóan a megfelelő pilótákra is szükség van. A jelentkezés feltétele egyébként az engedélyek mellett a finn állampolgárság és a sorkatonai vagy polgári szolgálat letöltése, a kiválasztottak pedig ezen felül éves rendszerességgel vennének részt tartalékos kiképzéseken is.

Szükség van az új fajta képességekre

Finnország területének háromnegyed részét erdő borítja (ezzel az arányokat tekintve Európa legerdősebb állama), plusz több mint 1300 kilométernyi közös határa van Oroszországgal, vagyis a repülő drónokra épülő megfigyelési vagy feldertési műveletekre komoly szüksége lehet. Az YLE közszolgálati csatorna úgy tudja, hogy a határőrség vonatkozásában már idén tavasszal döntés születik majd a drónok integrációjának gyakorlati megvalósításáról.

A technológiában rejlő potenciál november végén már látványosan megmutatkozott, amikor Észak-Karjalában a rendőrség egy hőkamerával felszerelt drón segítségével talált rá egy idős emberre, aki eltévedt az erdőben. Ez volt a technika legelső ilyen irányú alkalmazása, bár a nehéz terepen a drónok már korábban is bizonyítottak – igaz, nem a közösség szolgálatában. A Reuters tájákoztatása alapján ugyanis 2017 óta vannak rá bizonyítékok, hogy a finn-orosz határon a bűnözők is előszeretettel használják a pilóta nélküli repülőket a csempészáruk, például a cigarettakartonok szállítására.

Mivel a szóban forgó határszakasz egésze repüléstilalmi övezetnek számít, a csempészek akkor is megszegték volna a törvényeket, ha rakomány nélkül röptetnék a drónokat, hiszen erre formálisan csak a védelmi minisztérium engedélyével lenne lehetőségük. A hatóságoknak és a hadseregnek egyelőre nem áll módjukbank erővel lehozni (elfogni vagy akár lelőni) a veszélyes vagy tiltott helyeken repülő drónokat, bár ezeket a jogosítványokat egy novemberi kormány-előterjesztés nyomán nemsokára megkapják.

A seregben nagyon megértenek majd

A The Guardian eközben arról számolt be, hogy a brit hadsereg is újszerű toborzási kampányba kezdett – az Egyesült Királyságban azonban nem kifejezetten drónpilótákra, hanem az úgynevezett Z generáció (ezen belül is a mai 16-25 éves korosztály) képességeit próbálják kiaknázni. A szóban forgó képességekrő általában negatív kontextusban lehet hallani, a most induló kampány azonban értékeket párosít hozzájuk, és a sztereotípiákat átlépve célt és motivációt próbál nyújtani azoknak a fiataloknak, akik úgy érzik, hogy szükségük van ilyesmire.
 

A hirdetések kiemelik a játékfüggők fáradhatatlanságát, a "telefonos zombik" koncentrációját, az énközpontú milleniumi generáció magabiztosságát vagy a "hópelyhek" (a felnőtté válással hadilábon álló fiatalok) együttérző képességét. Az nyilván csak később válik el, hogy a provokatív kampány mennyire lesz eredményes, de már decemberben kiderült, hogy a Capita outsourcing-szolgáltatóval 2012-ben kötött, közel félmilliárd fontos keretszerződés az azóta eltelt évek egyikében sem váltotta be a brit hadsereg elvárásait, és  jelenleg is sok ezer fős elmaradásban vannak az előirányzott létszámhoz képest.