Az Egyesült Államok becslései szerint Észak-Korea devizabevételeinek nagyjából a felét a kibertámadásokból szerzi. A fegyverkezési program finanszírozása szempontjából kulcsfontosságú, az utóbbi években egyre komolyabb mennyiséget kitevő forrásokat Washington érthető módon igyekszik elzárni - számolt be a témáról a Nikkei.
Az ázsaiai lapnak a múlt héten erről egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő nyilatkozott, aki azt mondta, az USA "nagyon aggódik", hogy a hekkerakciók immár becslések szerint a phenjani rezsimhez befolyó külföldi valuta mintegy felét adják. A tisztviselő megjegyezte, hogy az észak-koreai kibertámadások 2018 óta meredeken emelkedtek. Ugyanebben az időszakban fokozódtak a Kim Dzsong Un által vezetett ország rakétakilövései is.
A nemzetközi szankciók miatt virágzónak korábban sem nevezhető észak-koreai külkereskedelem a pandémia idején tovább zuhant. Mindez csak arra ösztönözte a világ egyik legelzártabb országát, hogy fokozza azokat az interneten elkövetett illegális tevékenységeket, amelyekből pénzhez juthat.
Tág tartományban szóró becslések
Mindez nem jelent újdonságot, mivel egy idén kiadott ENSZ-jelentés is megállapította, hogy Észak-Korea összességében nagyobb értékben lopott el kriptoeszközöket 2022-ben, mint korábban bármely más évben, ezúttal már célba véve az űripari és védelmi cégek hálózatait is. Ráadásul a jelentés szerint Phenjan egyre kifinomultabb technikákat alkalmaz a potenciálisan értékes információ megszerzésére.
Hogy pontosan milyen összegekről van szó, azt többek között a kriptovaluták árfolyamának volatilitása miatt sem könnyű dollárban számszerűsíteni. A dél-koreai kormány becslése szerint Észak-Korea 2022-ben nagyjából 700 millió dollárnyi kriptovalutát lopott el, ám egy meg nem nevezett kiberbiztonsági cég értékelése szerint a nagyságrend bőven meghaladja a 1,5 milliárd dollárt is. Szöul szerint Phenjan mintegy 10 ezer hekkert foglalkoztat, akik kriptopénzeket lopnak el tőzsdékről, vagy zsarolóprogram-támadásokat hajtanak végre vállalkozások ellen.
Illegális állami távmunkaprogram
Ugyanakkor Észak-Korea nem csupán ebből szerez értékes forrásokat. Egy tavaly év végén kiadott dél-koreai kormányzati jelentés szerint Phenjan több ezer meghamisított személyazonossággal rendelkező informatikai szakembert "helyez ki" távmunkában a világ számos országába, hogy jobb esetben rendesen elvégzett programozói, fejlesztői munkával gazdagítsák az ország devizakészletét.
Mivel mindez Szöul becslései alapján évente több száz millió dollárt hozhat a reszimnek, így nem véletlen, hogy az USA és Dél-Korea múlt hónapban közös szimpóziumot is tartott. A phenjani trükközéssel szembeni fellépést erősíteni szándékozó eseményen több tucat ország tisztviselői mellett részt vettek közösségi platformokat üzemeltető cégek és informatikai munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok képviselői is.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak