Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalnak (NASA) 2025-ben már legalább 247 petabájtnyi informatikai tárolókapacitásra lehet szüksége, ennek legnagyobb részét pedig az Amazon Web Services (AWS) szolgáltatásainak igénybevételével biztosítanák majd. A The Register beszámolója alapján azonban a szervezetnél nem számoltak vele, hogy nem csak a tárolás, hanem a forgalmazás is pénzbe kerül: Vagyis az sem lesz ingyen, hogy a tudósok hozzá is férhessenek a hatalmas mennyiségű információhoz, ami elsősorban a Földtudományi Adat- és Információszolgáltatási Rendszerből (ESDIS) származik.

A lap egy kedden közzétett, eredetileg az ügynökség mozgó szerelő- és indítóállványainak (mobile launcher) fejlesztésével foglalkozó audit anyagában bukkant azokta az észrevételekre, amelyek a program költségeire bonatkoznak. A NASA még tavaly választotta ki az AWS-t az Earthdata Cloud nében futó projekthez, amelynek célja, hogy a saját adatközpontokra épülő, megfelelő redundanciát biztosító elosztott adattárolás helyett a felhőszolgáltó infrastruktúrájára költöztessék a nyilvántarásokat. Az első átállást az idei első negyedévre tervezték, a folyamat pedig éveken keresztül tart majd.

Egyszerűen nem gondoltak a letöltésekre

A jelenlegi 32 petabájtnyi állomány öt év múlva 215 petabájttal bővül, vagyis a NASA-nál több mint 670 százaléos növekedésre számítanak. A The Register ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy mindez listaáron havi 5,5 millió dollárba kerülne az Amazon Simple Storage Service-ben (S3), amihez jönnek még bizonyos kedvezmények, a NASA viszont  tervezetthez képest várhatóan évi 30 millió dollárral többet fog fizetni a szolgáltatásokért. Az ellenőrzésből az is kiderül, hogy maga az átállás is költségesebb és hosszabb lehet az előirányzottnál, az információ hozzáférhetősége pedig nyilvánvalóan kárt szenved, ha az ügynökség a kiadások visszafogására korlátozásokat vezet be a a letültésekben.

Ahogy arra már sokan, sok helyen felhívták a figyelmet, a cloud szolgáltatások ideálisak lehetnek, amikor valamilyen rendszerben a munkaterhelés változatos és nagy kiugrásokat is tud produkálni, azonban a nagyjából konstans terheléssel működő folyamatoknál csak ritkán kifizetődőbbek a helyben telepített megoldásoknál. Mások a NASA egyik erősségének tartják az adatok fölötti teljes ellenőrzést, amit ezzel most részben feladna, miközben hasonló áron saját adatközponti infrastruktúrájának fejlesztésére is lehetősége lenne. Főleg, hogy ez a felhős átállással nem szűnik meg, így a NASA az ESDIS programmal összefüggésben már a 12 saját központ fenntartását és az adatforgalommal megnövelt cloud díjakat is fizetheti.

Ez a lezserség meglepőnek tűnhet egy olyan szervezet esetében, amely a mesterséges égitestek Föld körüli pályára állításában vagy marsjárók fejlesztésében utazik. A szóban forgó audit egyébként a már említett mozgó szerelő- és indítóállványokkal kapcsolatban is a költségek és a tervezett határidők jelentős túllépését állapítja meg: idén januárban az eredetileg tervezett 308 millió dollár helyett már 693 milliónál jártak, a The Register összefoglalója szerint pedig hároméves csúszásban voltak a 2014-ben felállított ütemezéshez képest.