Kiadta a hazai médiapiac helyzetéről szóló éves jelentését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A több mint 200 oldalas kiadvány [PDF] címében ugyan a 2024-es évszám szerepel, de az anyag jellemzően 2023-ra vonatkozó kutatási adatok alapján von le következtetéseket. 

Utóvédharcot vívó tévé

Az internetezéssel, az online platformok használatavál töltött idő növekedésével párhuzamosan a legtöbb hagyományos médiacsatorna veszít jelentőségéből. Az NMHH szerint ugyanakkor az online szolgáltatások népszerűségének növekedése ellenére a televízió továbbra is megkerülhetetlen médium Magyarországon, hiszen a háztartások 95 százaléka 2023-ban is rendelkezett televíziókészülékkel, és a lakosság 71 százaléka tévézett kisebb-nagyobb rendszerességgel.

A nyomtatott sajtó a tévéhez képest is rosszabb helyzetben van: immár hosszú idő óta tartó trend szerint az emberek egyre kevesebben és kevesebbszer vesznek kézbe újságot, magazint. Ugyanez nem igaz a rádióra, hiszen a jelentés alapján a hazai lineáris rádiós kínálatban 2023-ban nem történt érdemi változás, ugyanakkor szinte minden korosztályban nőtt a rádióhallgatásra fordított idő.

Mindent felfaló online óriások

Ami az online használatot és tartalomfogyasztást illeti, a legnagyobb platformok üzemeltetőinél csapódik le szinten minden pozitívum. 2023-ban már a 15 éves vagy az annál idősebb lakosság 84 százaléka volt internethasználó. Az internetezéssel töltött átlagos idő több mint 10 százalékkal nőtt tavaly, napi 4,3 órára emelkedett. Ez a növekedés azonban nem volt általános: a felmérési adatokból az látszik, hogy tavaly még a legnépszerűbb hazai online sajtótermékek is elveszítették az olvasótáboruk átlagosan 9,2 százalékát. A jelentést ezt arra vezeti vissza, hogy a felhasználók egyre inkább megelégednek a közösségi média felületein megjelenő egysoros hírekkel.

Mindez az egyensúlytalanság látványosan kirajzolódik a reklámbevételek eloszlásánál is. Tavaly az ezermilliárd dolláros globális reklámpiaci torta több mint fele öt nagy technológiai céghez folyt be: Alphabet (Google, YouTube), Meta (Facebook, Instagram) Amazon, ByteDance (TikTok, Douyin) és Alibaba. Csak az online költéseket nézve az Alphabet és a Meta kettőse a forgalom 60 százalékát tette zsebre. Itthon még aránytalanabb a helyzet: a 120 milliárd forintosra becsült 2023-as online hirdetési piac mintegy négyötödét az Alphabet és a Meta szerezte meg.

Nem valószínűsíti a helyzet gyors megváltozását a kiadvány új, a mesterséges intelligencia és a médiapiac kölcsönhatásait elemző fejezete sem, amely szerint az MI-alapú megoldások alkalmazásával az egyébként is technológiai előnnyel bíró óriásplatformok további előnyhöz jutnak.