A súlyos válságok pozitív hozadéka, hogy olyan lépéseket kényszerítenek ki, amelyeket máskor évek alatt sem feltétlenül lehet keresztülvinni. Egyes becslések szerint például 2020-ban egyetlen év alatt ötévnyi digitalizációs munkát végeztek el a vállalatok, amelyek mindenekelőtt virtualizálódtak: ma már inkább együttműködő dolgozók és informatikai-infokommunikációs eszközök hálózataként működnek, mint jól körülhatárolható fizikai entitásként. Másrészt rugalmasabbá váltak, hiszen 2020 éppen azt bizonyította, hogy bármikor bármi bekövetkezhet.

A gyors változások után természetesen az eredményeket is érdemes kiértékelni, stabilizálva a bevált gyakorlatokat és optimalizálva az ad hoc folyamatokat, hogy a végeredmény egy minden eddiginél versenyképesebb vállalat legyen. A Bitport 2021-es CIO Hungary konferenciáján, az ország legnagyobb szabású, IT-vezetőknek szóló kétnapos eseményén mi is erre az értékelésre helyeztük a hangsúlyt. Tizenkettedik alkalommal megrendezett, Tájkép csata után című eseményünkre a CIO Klub tagjai közül száznál is több nagyvállalati informatikai vezető fogadta el meghívásunkat.

Beszámolónk az első nap délelőtti programjáról »
Az első nap délutáni programja »

Az idei CIO Hungary csütörtöki programjának keynote előadója Dr. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója volt, aki az intézmény működését és fejlesztési stratégiáját mutatta be a virtuális térben. A kutatók 2020 decemberétől online is hozzáférhetnek bizonyos levéltári anyagokhoz, a szolgáltatást pedig még az idén kiterjesztik a saját történetükre kíváncsi laikusokra: a tervek szerint 2021 végétől már az ügyfélkapun keresztül is végig lehet majd vinni a teljes folyamatot, és a következő évekre nézve is kiemelt célnak tekintik az e-kutatás vagy az e-ügyfélszolgálat fejlesztését.

Egy ilyen rendszer elindítása és működtetése azonban csak leírva egyszerű. Ahogy az előadásból kiderült, nem is elsősorban a Történeti Levéltárban kezelt dokumentumokk mennyisége jelent kihívást, bár 50-60 millió oldalas (papír alapon 4,5 kilométeres) iratanyagról van szó. A főigazgató ezen túlmenően abba nyújtott betekintést, hogy miként harmonizálható valós időben az adatszolgáltatás a jogi előírásokkal, ami egy ehhez hasonló intézmény különösen érzékeny problémákat vethet fel az információs önrendelkezési jog biztosítását és ezzel párhuzamosan a tudományos kutatás lehetővé tételét illetően.

A következő prezentáció címe (Ami nem pusztít el, az megerősít) tulajdonképpen az idei CIO Hungary legtöbb előadásának a mottója lehetett volna. A Leaseplan Hungária vezérigazgatója, Pesti Tímea az üzleti vezető tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal arról, hogy a pandémia hogyan változtatta meg az üzlet és az informatika viszonyát. A piaci viszonyok átalakulásának és a Leaseplan Covid-stratégiájának összefoglalásával kiderült, hogy ebben az esetben az IT mennyire volt képes megfelelni az üzleti elvárásoknak, az üzleti oldal mennyire tudta adaptálni saját működésében az informatika ajánlatait, és általában milyen körülmének segítik vagy akadályozzák a digitalizációt.

Covid és digitalizáció: mit mutatnak a számok?

Ma már közmegegyezés, hogy a járványhelyzet felpörgette a digitalizációt, és a piackutatók adatai is világosan mutatják az eszközbeszerzések növekedését. Továbbra is kérdéses azonban, hogy a folyamatokban és a fejekben is lezajlott-e a szóban forgó változás. Erről szól a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport friss CIO-kutatása, amelynek eredményeit Dr. Fehér Péter, a Corvinus dékánja a CIO Hungary konferencián ismertette első ízben a hallgatósággal. A kutatást egy későbbi cikkünkben részletesen is bemutatjuk majd, kitérve a válság által generált kihívásokra, a rájuk adott válaszokra és a továbblépés, vagyis a technológiai fejlesztésekre és a digitalizáció feltételeinek megteremtésére is.

A konferenci második napján két kerekasztal-beszélgetést szerveztünk, amelyek közül az első Gazdag Ferenc (CDO, MVM) moderálásával az új helyzetekről és az új skillekről szólt, miután a Covid sok esetben úgy rendezte át a vállalatok belső folyamatait, hogy az végső soron a dolgozókon csapódott le. A beszélgetés résztvevői, Fejes Imre (főosztályvezető, Információs Hivatal), Molnár Judit (HR-vezető, Quattrosoft) és Oszlánszki Péter (HR- és szervezetfejlesztési vezető, Gloster) azt vették sorra, hogy milyen képességek kerültek előtérbe az új helyzetben, hogyan tolódtak el az IT-csapatoknál a toborzás hangsúlyai, és egyáltalán ki számít manapság ideális IT-snak.

A második kerekasztalt Dr. Herendy Csilla (UX kutató, tréner, egyetemi docens - NKE, BME) előadása előzte meg. A prezentációban egyrészt a mélyére ásott annak az egyre gyakrabban hangoztatott tételnek, amely szerint ma már nem a termékeket vagy a szolgáltatásokat, hanem az ügyfélélményt kell árucikknek tekinteni – másrészt megvizsgálta, ki mit tehet annak érdekében, hogy az ő áruja is vonzó legyen. Ezután az ügyféléményről szóló beszélgetésben moderátor, Hazslinszky Ákos (CIO, Budai Egészségközpont) Both Andrással (fejlesztési vezető, DKF) és Szögi Ágnessel (digitális csatornákért felelős vezető, Erste Bank) keresett válaszokat arra a kérdésre, hogy miként lehet megtalálni a hatékonysági optimumot az ügyfélélmény, a mikroszolgáltatások és a monolit rendszerek háromszögében.

Okos rendszerek és hatékony bűnözők

Ebben az évben ismét felelevenítettük a korábbi CIO Hungary konferenciákról már jól ismert workshopokat, amelyekre ezúttal nem csak betelt a résztvevői létszám, de volt, amelyiket a nagy érdeklődésre való tekintettel két időpontban is megtartottunk. A Tanács Lajos (projektmenedzsment-szakértő, Wunderplan) által vezetett tréning témája a hatékony IT igény- és erőforrásmenedzsment kidolgozása volt, Marhefka István (agiliscoach és szoftverarchitect, Agiluu) az egyszerű és univerzális, eredményekre és együttműködésre sarkalló OKR célmeghatározó rendszer bevezetésében nyújtott segítséget, Merx Balázs (etikus hekker, biztonsági oktató) vezetésével pedig egy olyan gyakorlaton vehettek részt az érdeklődők, amelynek során kipróbálhatták döntési és helyzetfelismerési képességüket egy gyorsan változó veszélyhelyzetben.
 

Mozgóképes hangulatjelentés a konferenciáról

Bár a mesterséges intelligencia közvetett vagy közvetlen módon az idén is felbukkant a CIO Hungary legtöbb előadsában, Popovics László, az OTP Bank innovációs vezetője kifejezetten az MI gyakorlati alkalmazásának korlátait és lehetőségeit mutatta be a meghívott informatikai vezetőknek. Ahogy az előadásból is kiderült, a mesterséges intelligencia akkor lesz hasznos eszköz, ha értjük a működését – az viszont nem egyértelmű, hogy erre milyen kilátásaink vannak. Popovics László a várható technológiai vagy gazdasági hatások mellett mellett arra is kitért, hogy az MI-t hogyan lehet összekapcsolni a hagyományos logikán alapuló rendszerekkel, és melyikre hallgassunk, ha a két típusú rendszer eredményei ellentmondanak egymásnak.

A 2021-es CIO Hungary záró előadója Halász Viktor rendőr százados, az NNI Kiberbűnözés Elleni Főosztály Felderítő Osztályának vezetője volt, aki Vállalatok a kiberbűnözők célkeresztjében címmel első kézből adta át tapasztalait a leginkább érintett vállalati vezetőknek. A digitalizáció mellékhatásaként soha nem látott mértékben növekszik a vállalatok kibertámadásoknak való kitettsége, a súlyos nemzetközi incidensek azonban sokszor tűnhetnek valamilyen távoli dolognak. A prezentáció és a benne felvonultatott példák megerősítették, hogy ez hamis látszat, és Magyarországon is egyre komolyabb problémát jelentenek a business email compromise, a ransomware vagy más típusú támadások. Halász Viktor előadásából kiderült, hogy a bűnözők sokszor a primitív, technológiai képességeket nem is igazán feltételező módszerekkel aratnak sikert; képet kaptunk a magyarországi szervezetek felkészültségéről a digitalizációs kényszernek erre a kiszámítható hatására, és arról, hogy melyek a tipikus támadási módok.