Valóban válságállóvá tehetők a vállalatok? Az informatikai vezetőknek ma már egyszerre kell kezelniük a diszrupciót és a források szűkülését, ami a vállalatirányítás egészét tekintve is kihívást jelent. Az IT mélyen beágyazódott az üzleti folyamatokba, így annak felkészültsége, reagálóképessége alapjaiban határozza üzleti sikerességét: létfontosságúak a jó eszközök és azok megfelelő alkalmazása, integrálása. Ezeket a kérdéseket vizsgáltuk a már nyolcadik éve megrendezett CIO Budapest konferencián, melynek programjában idén is az esettanulmányokra koncentráltunk, bemutatva a digitális transzformáció jó gyakorlatait.

A konferenciát ezúttal is Fritsch Róbert, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke nyitotta meg, aki a vállalat IT napi gyakorlatáról és az informatikai vezetők előtt álló aktuális kihívásokról beszélt a Bitport CIO Klubjának meghívott tagjai előtt. Bár a digitális átalakulás gyorsulása miatt az IT-büdzsék is növekednek, fontos feladat maradt a költségek ellenőrzése és a források biztosítása az innovációra. Emellett kritikus probléma a vállalati MI-stratégia kifejlesztése: bár az új technológia nyilvánvaló versenyelőnyt jelent, de a CIO-k számára is kritikus probléma a mesterséges intelligencia vállalaton belüli, felelős és megfelelő használata kapcsán.

Szóba került a korszerűsítés a biztonság szigorítása és a kockázatok csökkentése érdekében, illetve a működési hatékonyság növelése az automatizáláson keresztül, a folyamatbányászat és a folyamatszimuláció alkalmazása a munkamódszerek javítására, illetve a modern alkalmazások bevezetése a digitális éléményének javítására. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, idei keynote előadásunkban Asbóth János, a BME Elméleti Fizika Tanszékének docense, a Wigner FK Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály tudományos főmunkatársa a kvantumszámítógépeken keresztül mutatta be az informatika lehetséges jövőjét és a hazai kutatásokat.

A felkészüléssel nem érdemes várni

Van, aki szerint a technológia nagyobb dobás, mint a generatív mesterséges intelligencia, mások viszont túlhájpolt lufinak tartják. A szakmai konszenzus valahol a kettő között lehet, amennyiben a kvantumszámítógépek bizonyos speciális számítási feladatokat (RSA titkosítás feltörése, kémiai reakciók modellezése) strukturálisan gyorsabban végezhetnek majd el. Vannak ugyanis olyan, exponenciálisan nehéz problémák, amelyekben csak kis mértékben segítenek a gyorsabb és nagyobb számítógépek, kvantumszinten pedig nehéz feladat a világ szimulációja a szuperpozíció vagy az összefonódás furcsaságai miatt.

Pillanatnyilag a legígéretesebbek a szupravezető áramkörökből fabrikált kvantumbitek a hagyományos gyártási technológiák alkalmazásával. A hasznos kvantumszámítógépek ezzel együtt még messze vannak: bár a qubitek számát is több tízszeresére kell növelni, még fontosabb feladat lenne a hét-nyolc nagyságrendet javítani a pontosságon, vagyis ilyen mértékben csökkenteni a jelenleg százalékban mérhető hibaarányt. A dolgok mai állását tekintve tehát nem nagyon akad olyan hasznos számítási feladat, amiben a kvantumgépek egyértelműen jobbak lennének, de ez az időszak is hamarosan eljön, így már most érdemes foglalkozni a felkészüléssel.

Addig is azonban, amíg kiderül, hogy milyen hatása lesz a kvantum-számítástechnikának, és mikor fogunk ebből valamit érzékelni, kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen gyakorlati problémákra várnak megoldást informatikai részlegüktől a magyarországi vállalatok. A gyakorlati tapasztalatokat bemutató előadások során szóba került a kiberbiztonság és az üzembiztonság összehangolása, de egy kerekasztal-beszélgetés keretei között részletesebben is megvizsgáltuk a megnyitóban idézett problémát, a korlátozott fejlesztési erőforrások és a vállalaton belüli nem tervezett igények konfliktusát is. A konferencia további programjáról délutáni beszámolónkban olvashat.