Ma még igen gyakran előfordul, hogy az unió polgárai Európán belül külfödre utazva nem tudnak hozzáférni a hazájukban megvásárolt online szolgáltatásokhoz: például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy éppen játékokhoz.

Jelenleg például a MyTF1 online film- és sorozatszolgáltató francia ügyfelei nem tudnak új filmeket kikölcsönözni, ha éppen Angliában tartózkodnak, ahogy a holland Netflix-előfizetők is Németországban csupán a német fogyasztóknak kínált filmeket tudják megnézni. Bár az még mindig jobb, mint ha Lengyelországba utaznának, mert ott már semmit sem tudnak a Netflixen nézni, mivel a szolgáltatás nem elérhető. De ugyenez igaz például a német Sky TV Now-ra vagy a ProSiebenSat.1 MaxDome-ra is.

Mi számít ideiglenes külföldi tartózkodásnak?

Az EU-ban az internetezők közel fele online módon is hallgat zenét, néz videókat vagy játszik. Közülük sokan – különösen a legfiatalabbak – elvárják, hogy ezt akkor is megtehessék, amikor az EU-n belül egyik országból a másikba utaznak. Ezek a trendek várhatóan tovább erősödnek 2017-től, amikor a roamingdíjak megszűnésének köszönhetően az európaiaknak kevesebbet kell fizetniük, ha egy másik tagállamban a mobil eszközükről interneteznek.

Az Európai Bizottság új javaslatának elfogadása esetén a szolgáltatatóknak biztosítaniuk kell online tartalomszolgáltatásaik határokon átívelő korlátlan hordozhatóságát. Ez az új uniós fogyasztói jog ugyancsak 2017-ben, vagyis az európai roamingdíjak megszűnésének az évében valósulhat meg.

A javaslat szerint a digitális tartalmakra előfizetők a jövőben tartózkodjanak bár az Unió bármely országában, szabadon válogathatnak a szolgáltató otthon elérhető műsoraiból, katalógusából anélkül, hogy ahhoz virtuális magánhálózatra kellene csatlakozniuk.

"Hét hónappal ezelőtt a digitális tartalmak egységes piacának gyors megvalósítását ígértük. Ma bemutatjuk az első javaslatokat. Gondoskodni akarunk a tartalmak határokon átívelő hordozhatóságáról. Lehetővé kell tenni, hogy ha valaki jogszerűen vásárol tartalmakat – filmeket, könyveket, labdarúgó-mérkőzéseket vagy tévésorozatokat –, azokat Európán belül bárhova szabadon magával vihesse. Ez valódi változást jelentene, ahhoz foghatót, mint amit a roamingdíjak megszüntetésével vittünk véghez" – mondta a javaslatról Andrus Ansip, a Bizottság egységes digitális piacért felelős elnökhelyettese.

Az persze már a szolgáltatókon múlik, hogyan határozzák meg az ideiglenesen külföldön tartózkodás kritériumát. Azt ugyanis valószínűleg igyekeznek mjad elkerülni, hogy valaki olyan országban vásárolja meg magának az előfizetést, ahol olcsóbb.

Feketeleves a médiaiparnak

A médiaipar számára azonban a feketeleves csak ezután következik: jövőre ugyanis a Bizottság olyan javaslattal akar előállni, mely szerint az online tévé- és rádióprogramokat mind a 28 tagországban egységesen elérhetővé kellene tenni. A műsorszórók, filmproducerek, jogtulajdonosok elsősorban attól félnek, hogy a földrajzi licencjogok megbolygatása azok elértéktelenedéséhez vezethet.

A Bizottság a hírgyűjtő portálok szerepét is vizsgálná. Azt akarja felmérni, hogy megfelelőek-e a jogvédett alkotások online hasznosítására vonatkozó engedélyek, és hogy tisztességes-e az alkotások online felhasználásából származó haszon elosztása. Ennek egyik meglehetősen szerencsétlenül elsült rendezési kísérletét adta elő Spanyolország. Sikeresen kiüldözte a Google News-t: a spanyol kormány meg akarta adóztatni az internetes óriást az online hírek főcímének és bevezetőjének a listázása miatt. Pedig tanulhattak volna a németek kudarcából: a német kiadók jogdíjat fizettettek volna a Google-lel – és persze a többi keresővel is – a kereső találatai között megjelenő cikkcímekért és bevezetőkért. Az Axel Springer kísérleti jelleggel a négy legnagyobb lapjánál két hétig csak a cikkek címét engedte szemlézni a keresőnek. Aztán rádöbbentek a forgalomcsökkenésre, és gyorsan visszacsináltak mindent.

A Bizottságnak nem szándéka a hyperlinkek megadóztatása; azaz a felhasználóknak nem kell szerzői jogdíjat fizetniük pusztán azért, mert megosztottak szerzői jog hatálya alá eső tartalmakat. Az általános vitához jelentősen hozzá fognak járulni a platformokról és online közvetítőkről jelenleg zajló nyilvános konzultáció eredményei.

A most benyújtott javaslatok között szerepel az európai mozi szélesebb közönséghez való eljuttatása a Kreatív Európa program keretében, és foglalkozik a szerzői jogoknak az egységes digitális piaci követelményekhez igazításával is. A Bizottság felül akarja vizsgálni az uniós szabályokat annak érdekében is, hogy megkönnyítse a kutatók számára a "szöveg- és adatbányászati" technológiák alkalmazását a nagyméretű adatállományok elemzésekor.

A konkrét javaslatok várhatóan jövő tavasszal jelennek meg.