Kedden végre kézzel fogható eredményt hozott a roamingdíjak megszüntetését célzó uniós huzavona: az Európai Parlment megszavazta a roaming szolgáltatásokért szedett extra tarifa kivezetéséről szóló jogszabálycsomagot. Ennek értelmében a szövetség 28 tagállamában 2017. június 15-étől véglegesen eltűnnek a roamingdíjak, egy köztes lépcsőben pedig 2016. április 30-ától maximálják a kiszámlázható költségeket.

A szolgáltatók mindezek alapján a hanghívások esetében percenként 5 eurocentet, a szöveges üzenetek után 2 eurocentet, míg az adatforgalmazás (mobil internet) után legfeljebb 5 eurocentet számolhatnak fel megabájtonként. Az EP többségi álláspontja szerint a pótdíjak alapvetően az uniós polgárok szabad mozgását vámolják meg, ráadásul sok milliós tömeget érintenek, így éppen ideje volt eltörölni azokat.

Lesznek kivételek és lesz egyedi mérlegelés

Bár elvi szinten az EU már korábban is állást foglalt a roamingdíjak kivezetése mellett, és az elmúlt években lényegesen csökkentette a tagállamok közötti telefonhívások és a külföldi mobilnetezés extra költségeit, a miniszterelnököket és az EB elnökét tömörítő Tanács idén tavasszal még azt jelezte, hogy 2018-ig nem lehet szó semmilyen továbblépésről.

Az EU soros lett elnöksége és az Európai Parlament végül júniusban hozta tető alá azt a kompromisszumos megoldást, amelyet a szervezet most október 1-jei hatállyal emelt jogerőre.

Az új szabályok annyi kibúvót adnak a szolgáltatóknak, hogyha azok a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket bizonyíthatóan képtelenek lennének fedezni, és emiatt kényszerülnének a belföldi tarifákat emelésére, akkor a hírközlési hatóság a kivételes körülményekre tekintettel engedélyezhet minimális felárat a költségek fedezésére. A szolgáltatók akkor is felszámíthatnak egy alacsonyabb összegű barangolási díjat, ha valemilyen visszaélést észlelnek, de a jelenlegi roamingdíjak maximumánál ez sem lehet majd magasabb.

Jöhet a diszkrimináció-mentes adatforgalom

A csomag fontos eleme a netsemlegességet érintő állásfoglalás, amely a 2013 óta húzódó szabályozási folyamat fontos állomásaként kimondta az internetes forgalom egyenlőségét, vagyis megtiltja az internetszolgáltatóknak, hogy egyes tartalmak elérését blokkolják, lassítsák vagy gyorsítsák a többiek kárára vagy éppen előnyére.

A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, külön törvényi felhatalmazás, a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni. A külön szolgáltatásokhoz az operátorok továbbra is kínálhatnak gyorsabb internetkapcsolatot, ami azonban nem mehet az általános szolgáltatás minőségének rovására.

Az új szabályok emellett azt is kimondják, hogy az internetszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket arról a tényleges le- és feltöltési sávszélességről, ami a hirdetésekből vagy a csomagok elnevezéséből csak a legritkább esetben derül ki. Ha a későbbiekben mindehhez képest jelentős eltérés tapasztalható, akkor a felhasználó kompenzációra jogosult, de akár következmények nélkül fel is mondhatja a szerződést.