Amióta élesedett a globális technológia verseny, a kutatás is új kockázatokkal bővült. Friss hír, hogy egy kerületi bíró egy év és egy nap letöltendő börtönre ítélte az Arkansasi Egyetem egyik professzorát. A malajziai születésű Simon Saw-Teong Ang (a fenti képen balra) ellen 2020-ban emeltek vádat, először csak csalás vádjával, mert az amerikai igazságügyi minisztérium szerint nem tájékoztatta sem az egyetemet, sem a kormányzati szerveket arról, hogy olyan kínai vállalatokkal és intézményekkel tartott fenn nem hivatalos vonalon is kapcsolatot, amelyek számára az egyetem HiDEC nevű kutatóintézete (High Density Electronics Center) szerződés alapján végzett kutatásokat.

Aztán a vád súlyosbodott: a nemzetbiztonsági főügyészhelyettes ugyanis már lényegében ipari kémkedéssel (amerikai technológia illegális megszerzésére irányuló tevékenységgel) vádolta meg a professzort. A vád szerint Ang cselekedeteinek nemzetbiztonsági vonatkozása is volt, mivel negatívan hatott a NASA és az amerikai légierő tevékenységére. Ezért akár húsz évre is ítélhették volna.

A csalás vádját később ejtették, de csak azért, mert az FBI a vizsgálatok során hazugságon kapta a professzort. Amikor ugyanis rákérdeztek, letagadta, hogy Kínában lenne a nevére bejegyezve szabadalom. Ang végül a hazugság miatt bűnösnek vallotta magát, de nem is nagyon tehetett mást, mert a nyomozók kiderítették, hogy legalább 24 szabadalmat jegyeztetett be a távol-keleti országban. Ez tetemes mennyiség, különösen annak fényében, hogy LinkedIn-profilja szerint az USA-ban mindösszesen 4 bejegyzett szabadalma van.

Kötötte az alkalmazottakra vonatkozó egyetemi szabályzat

Mint a The Register írja, az egyetem alkalmazottjaként Angnak hozzáférést kellett volna biztosítania az egyetemnek a találmányaihoz, hogy azokat ne csak kínai szervezetek használhassák. Az sem vetett rá jó fényt, hogy szolgáltaiért több elismerésben is részesült a kínai kormánytól.

Kínát számos esetben vádolták már azzal, hogy minden eszközt bevet technológia (illegális) megszerzésére, amire Peking a jól bevált forgatókönyvet veszi elő: ő is megvádolja a nyugati országokat hasonló tevékenységgel. Bár valószínűleg nincs olyan ország, amely ne igyekezne akár illegális eszközökkel is megszerezni fontos technológiákat, a kölcsönös vádaskodásokkal néha lyukra futnak.

Jó példa erre a kínai Global Times angol nyelvű oldalán megjelent exkluzív anyag. A cikkben egy Anzer nevű kiberbiztonsági platform jelentésére hivatkozva azzal vádolják az USA kiberkémeit, hogy 97 milliárd globális internetes adatot és 124 milliárd telefonos adatot loptak mindössze 30 nap alatt. Az állítólagos jelentés szerint az adatokat az "Öt Szem" hírszerzési szövetségbe tartozó országok (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland) használják fel további kiberkémkedéshez. Független kiberbiztonsági kutatók természetesen azonnal ráálltak a témára, de nem találták nyomát sem az Anzer platformnak, sem a jelentésének.

Ami Angot illeti, esete jól mutatja, milyen nehézségeket okoz, hogy az országok egy alapvetően globalizált és a nemzetgazdaságok kölcsönös függőségére épülő ökoszisztémában megvédjék gazdasági-technológiai érdekeiket.