Simán nyomon lehet követni bárkit a Bluetooth segítségével. Egy oslói egyetemista kimérte a probléma nagyságát.

Kiderült, hogy komoly biztonsági kockázattal jár, ha valaki Bluetooth fülessel mászkál az utcán. Bjorn Hegnes norvég egyetemista jött rá, hogy több népszerű fülhallgató-modellben nem implementálták a MAC-cím randomizálását, így viselője az eszközön keresztül nyomon követhető. (Valahányszor egy IoT-eszköz csatlakozik egy rendszerhez, kaphat egy véletlenszerű MAC-címet, ami elrejti az eszköz valódi MAC-címét.) A diák a vizsgálatához (ami egyébként egy projektfeladat volt az első évében) 1,7 millió Buetooth-üzenetet elemzett a norvég közszolgálati műsorszolgáltató, az NKR segítségével, számolt be a The Register.

Azért lehetett ennyi adatot összegyűjteni, mert a fülesek nem a vártnak megfelelően viselkedtek. Alapértelmezés szerint ugyanis a Bluetooth-eszközök általában a MAC-cím randomizálásával elfedik valós indentitásukat. Ám az egyetemista kutatása során kiderült: az általa vizsgált típusok egyike sem hajtotta végre ezt a biztonságjavító műveletet.

Enélkül viszont ismételt pingeléssel egyszerűen meg lehetett találni, hogy pontosan hol is van az adott eszköz (és értelemszerűen a viselője). Hedges egyébként csupán annyit csinált, hogy bringázott a városban 12 nap alatt mintegy 300 km-t egy olyan Bluetooth-vevővel, ami 100 méteres sugarú körben vette a jeleket. Több mint kilencezer egyedi Bluetooth-adót fedezett fel, köztük 129 fejhallgatót is, melyeknek a jeleit aztán több mint 24 órán keresztül rögzítette is.

Az NRK beszámolójában térképen is ábrázolta, mennyire volt pontos a nyomkövetés. Az egyik megfigyelt fejhallgató tulajdonosát be is azonosították az NKR újságírói, aki azt mondta, meg sem fordult a fejében, hogy ennyire egyszerű nyomon követni, merre jár.

A biztonsági szakértők hüledeztek egy sort

Az ESET biztonsági szakértője, Jake Moore a magánélet védelme szempontjából különösen aggasztónak nevezte az eredményt. Ráadásul ezek az eszközök jellemzően rövid ideig kapnak biztonsági támogatást, így ha változna is a gyártók hozzáállása, a régi eszközök még sokáig jelenthetnek potenciális veszélyt. Persze ehhez a felhasználók is hozzáteszik a magukét: kinek jutna eszébe egy fülhallgatót frissítgetni? Egy alkalmazásbiztonság szakértő pedig a szivárgó adatok központi gyűjtésének veszélyeire hívta fel a figyelmet. De szerinte az is nagy probléma, hogy egy bántalmazó így megfigyelheti az áldozatát.

Pedig van eszköz a kivédésére. A MAC-címek randomizálása például annak az első eredménye, hogy 2014-ben az Internet Engineering Taskforce (IETF) meghirdette: szigorítja protokolljait, hogy megakadályozza a Snowden által feltárt, triviális megfigyelési lehetőségeket.

Az EU és a britek is próbálják a szabályozást abba az irányba tolni, hogy javuljon az IoT-eszközök biztonsága, az eddigi szigorítások eddig az alapértelmezett rendszergazdai jelszóval rendelkező interaktív eszközökkel foglalkoztak. Egy Bluetooth fülesről ezzel szemben sokszor még az sem jut el a tudatunkig, hogy IoT-eszközt használunk, pedig egyre nyilvánvalóbbak a biztonsági kockázatai.

Biztonság

A csaló hívások ellen kínál védelmet az Android legújabb funkciója

A trükkös hívások időben való észlelése segíthet a kontaktok személyes adataival való visszaélések és a mesterséges intelligenciával létrehozott mélyhamisítások elleni védekezésben is.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.