A generatív mesterséges intelligencia után nagyon gyorsan az agentic AI és az MI-alapú ügynökök lettek a vállalati informatika sztárjai. A folyamatautomatizálási és folyamatorkesztrációs megoldásokat fejlesztő Camunda egy friss tanulmánya szerint (State of Agentic Orchestration Report 2026) azonban kevés szervezet képes profitálni a bevezetésükből. A projektek sikertelenségének az elsődleges oka a bizalomhiány és a félelem a kontroll elvesztésétől. A tanulmány megállapításai sok ponton mutatnak egyezést a Lufthansa Industry Solutions tavaly ősszel publikált anyagával.
A 1150 amerikai, egyesült királyságbeli, francia és német informatikai és üzleti döntéshozó és folyamatautomatizálásért felelős szoftverarchitekt válaszain alapuló kutatás szerint a vállalatok 71 százaléka próbált bevezetni MI-alapú ügynököket, ám a use case-eknek mindössze a 11 százaléka jutott el az éles környezetig.
A válaszadók a leggyakrabban az alábbi három okra vezették vissza ezt:
1. 84 százalékuk attól tartott, hogy az MI-ügynökökkel történő automatizálással működésképtelenné válnak az IT kontrollmechanizmusai, aminek jelentős üzleti kockázatai lehetnek;
2. 80 százalékuk szerint az MI használata jelentősen csökkenti az átláthatóságot;
3. kétharmaduk (66 százalék) pedig úgy véli, hogy komoly megfelelési problémák merülhetnek fel az ügynökök alkalmazásával kapcsolatban.
Jelentős volt azok száma is (50 százalék), akik szerint az MI-ügynökök nem megoldják, hanem csak tovább súlyosbítják a rosszul megvalósított folyamatokkal és automatizálásokkal kapcsolatos problémákat.
Félelem és reszketés... de az automatizálás halad
Ezek után az sem meglepő, hogy a vállalatok csak korlátozottan aknázzák ki az agentic AI lehetőségeit. A legtöbben kérdésekre válaszoló chatbotként vagy összefoglalókat készítő asszisztensként használják az MI-ügynököket (80 százalék), üzletileg kritikus esetekkel nem is kísérleteznek. A válaszadók reprezentálta cégek közel felénél (48 százalék) nem is integrálták az ügynököket end-to-end módon az üzleti folyamatokba.
Ha az MI-ügynökökkel óvatosan is bánnak a szervezetek, általában az automatizálás egyre fontosabb trend. Ez nem véletlen: a válaszadók többsége (95 százalék) szerint a folyamatautomatizálás vállalatuknál üzleti növekedést eredményezett.
Ráadásul ebben még jelentős potenciál van: a szervezetek átlagosan folyamataik valamivel kevesebb mint felét (48 százalékát) automatizálták, ám épp az érzékelhető pozitív üzleti hatás miatt egyre nagyobb mértékben szeretnének támaszkodni az automatizációra. A cégek 79 százaléka tervezi növelni az erre fordított kiadásait – a következő két évben átlagosan évi 20 százalékkal.
Sok szervezetnél (85 százalék) azonban nehezíti az előrelépést, hogy nem találnak megfelelő eszközöket a folyamatok közötti interfészek kezeléséhez. Azok hiányában viszont nem lesznek képesek befektetéseik teljes értékét realizálni.
A válaszadók 88 százaléka úgy látja, hogy akkor maximalizálható a befektetés üzleti haszna, ha az MI használatát a teljes üzleti folyamaton végig lehet vinni. Ám közel ugyanennyien (85 százalék) azzal is tisztában vannak, hogy szervezetük folyamatai ehhez még nem elég érettek.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
a melléklet támogatója a One Solutions
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak