Tegnap fellőtte saját browserét az OpenAI. Az Atlas nem titkoltan a Google Chrome és a Microsoft Edge versenytársa akar lenni a böngészőpiacon. Ez komoly üzlet, hiszen akié a böngésző, az fér hozzá az internetezésre használt eszközökhöz, és így közvetlenebb kapcsolatot tud kialakítani a felhasználókkal. Az Atlas megjelenése mérsékelt izgalmat keltett, mivel már nyáron kiszivárgott, hogy az OpenAI ezen dolgozik.

A böngésző kapott egy ChatGPT-interfészt, hogy megkönnyítsék a felhasználóknak a keresőkérdések feltevését. A másik fontos eleme egy ún. ügynök mód (agent mode): a mesterséges intelligencia átveheti az irányítást, és a felhasználó utasításai alapján önállóan elvégezhet egyes feladatokat, például jegyet foglalhat koncertre, lefuttathat egy netes kutatást valamilyen információ után és így tovább.

Ha a felhasználó engedélyezi, a ChatGPT a böngészési előzményeket is felhasználja, hogy relevánsabb válaszokat és javaslatokat adjon.

Az Atlas egyelőre csak MacOS-en fut, de érkezik – a cég ígérete szerint hamarosan – Windows desktopra, valamint Androidra és iOS-re is. Sam Altman OpenAI-vezér szerint az MI kivételes lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk, mi egy böngésző feladata, és hogyan segítheti az internet legproduktívabb használatát. (Mondjuk az MI-összefoglalók megjelenését sok helyen finoman szólva sem fogadták kitörő lelkesedéssel.) 

Feltalálnák a spanyolviaszt?

Persze a szép eszmék mögött van egy másik, sokkal kézzelfoghatóbb motiváció is: a pénz. Bár a ChatGPT-t hetente mintegy 800 millió ember használja, csak ötödük fizet érte. Az OpenAI évesített bevétele jelenleg kb. 10 milliárd dollár körüli, és 2029-re szeretnék elérni az évi 125 milliárdot, ami köszönő viszonyban sincs a cég ambiciózus beruházási terveivel.

Ezért is keresik Altmanék, hogyan lehetne az ingyenes felhasználókat pénzzé tenni, és azzal növelni a bevételeket. A Google és a Microsoft példája nyomán az OpenAI is abban reménykedik, hogy egy saját böngészővel közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki felhasználóival. (A Microsoftnál például úgy kalkuláltak az MI-támogatású Edge bevezetésekor, hogy a keresőpiaci részesedés minden egyes plusz százalékpontja 2 milliárd dollárral növeli a keresési reklámbevételt.)

Ha más szinten is, nagyjából ugyanaz a terv, mint volt a Microsoft és a Google esetében: a böngészőt egyfajta online operációs rendszerré alakítani. A lapok idézik ezzel kapcsolatban Fidji Simót, az OpenAI alkalmazásokért felelős vezetőjét, aki egyfajta életvezetési tanácsadóként képzeli el a ChatGPT-t: egy olyan mindent mindennel összekapcsoló központként, amely segít napjaink megszervezésében és hosszú távú céljaink elérésében egyaránt. (Persze Simo valószínűleg nem is lehetne az OpenAI csúcsmenedzsere, ha nem tudna rávilágítani cége minden lépésének kozmikus és/vagy ontológiai összefüggéseire.)

A pálya melyik végéről indulva lehet nyerni?

A kérdés most már az, hogy az az előnyösebb, ha egy cég az MI felől akarja elfoglalni a böngészőpiacot, vagy ha a piacot uraló szereplők akarják MI-vel okosított böngészőjükkel bebiztosítani pozíciójukat. MI-támogatás ugyanis már van a Chrome-ban, és van a vállalati piacon erős pozíciókkal rendelkező Edge-ben is – ráadásul utóbbinak alapját épp a ChatGPT adja.

De ha az MI-cégeket nézzük, Sam Altmanék ott sincsenek egyedül: a Perplexity keresőstartup július elején adta ki Comet nevű MI-s böngészőjét. És hát a Perplexity sem véletlenül tett 35 milliárd dolláros ajánlatot a Chrome-ra…

Egyelőre az Atlas hatásából annyi látszik, hogy a Google részvényeinek árfolyama néhány százalékot esett.

_{(Kép: OpenAI)}