A 3,6 millió, hetente legalább egy alkalommal internetező magyar felhasználó 1 százaléka telepített már kémprogramot más számítógépére, azaz több mint 30 ezerre tehető azok száma, akik  tettek már ilyet - derült ki az ESET Magyarország az NRC piackutató segítségével elvégzett kutatásából, amely azt vizsgálta meg, hány magyarországi számítógép-felhasználónak van közvetlen tapasztalata a kémprogramokkal. Emellett a válaszadók 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van olyan ismerőse, akiről úgy tudja, hogy telepített már kémprogramot más számítógépére. Ez utóbbi közel 150 ezer felhasználót jelent, akiknek többsége valószínűleg bűncselekményt követ el tettével.

Kiss Zoltán Gergő, az ESET vírusszakértője kiemelte: szinte kizárólag férfiakról van szó, akik között nagyobb arányban találhatóak a 18-29 évesek. Az indítékok különbözőek lehetnek, így a féltékenységből kutakodók mellett gyakran munkáltatók is monitorozzák az alkalmazottjaik tevékenységét valamilyen speciális szoftver segítségével.

Mire használják? ■ A vírusszakértő szerint fontos, hogy a szóban forgó kémprogramok nem azonosak az interneten terjedő, bűnözők által írt kártevőkkel, melyek elsősorban az adatlopást szolgálják. A legtöbb esetben kereskedelmi forgalomban kapható, legális szoftverekről van szó, melyek eredetileg azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók ellenőrizni tudják velük azt, hogy saját számítógépüket jogosulatlanul használja-e valaki más is. Hozzátette: a legfontosabb ezekkel a szoftverekkel kapcsolatban az, hogy általában a felhasználásuk módja teszi őket illegálissá.

Gönczi Anna ügyvéd, az ESET jogi képviselője arra hívta fel a figyelmet hogy törvénybe ütköző cselekményt követ el az, aki az érintett előzetes hozzájárulása nélkül figyeli meg annak számítógépes tevékenységét. A munkáltatók esetében akkor szabályos a számítógép megfigyelése, amennyiben azt a munkaszerződésben kikötötték, és ebben az esetben is csak a munkahelyi emailforgalomra, illetve az internetforgalom szűrésére terjedhet ki.