Továbbra is intenzív DDoS-támadás alatt állnak a Spamhaus szervezet egyes rendszerei, amelyek a körülményekhez képes meglepően jól bírják a nyomást.

Minden eddiginél nagyobb kibertámadás bontakozott ki egy londoni és genfi székhellyel működő nonprofit szervezet, a Spamhaus ellen. A szervezet többek között spamterjesztők azonosításával, valamint kéretlen leveleket küldő munkaállomások és szerverek IP-címeit tartalmazó úgynevezett feketelisták karbantartásával foglalkoznak. A Spamhaus listáit előszeretettel használják internetszolgáltatók, nagyvállalatok, sőt a spamszűrő alkalmazásokat fejlesztő cégek is építenek ezekre a feketelistákra. A szervezet régóta szálka a spammerek szemében: többször is érte már támadás a rendszereit.

Támadás a DNS-szerverek ellen

Az eddig megjelent hírek szerint a Spamhaus DNS-szerverei ellen indítottak támadást ismeretlenek. A támadások március 18-án kezdődtek egy 10 Gbps sávszélességet felemésztő, DDoS (Distributed Denial of Service – elosztott szolgáltatásmegtagadás) akcióval, ami átmenetileg megbénította a szervezet weboldalát és levelezőrendszerét. Ezen viszonylag gyorsan úrrá tudtak lenne feketelistákkal, tükrözésekkel, routolási beállítások módosításával és egyéb anti-DDoS technikákkal. A támadások azonban felerősödtek: a legfrissebb hírek szerint a legnehezebb időszakban 300 Gbps-os sávszélességet foglaltak le, hatszor nagyobbat, mint ez eddig ismert legnagyobb támadásoknál. Ez már olyan mértékű támadás, amely akár az egész internet sebességét is befolyásolhatja.

A BBC-nek nyilatkozó Steve Linford, a Spamhaus vezetője mindazonáltal bizakodó volt: "Álljuk a sarat, a támadóknak nem sikerült kiiktatniuk minket. A mérnökeink rendkívüli munkát végeznek." Meg persze jól jöttek azok az erőforrások is, melyeket például a Google bocsátott rendelkezésre a terhelés enyhítésére.

A CyberBunker székhelye, ahová állítólag még a holland különleges
alakulatok sem jutottak be

Rejtélyes támadók

A kibertámadások, különösen a DDoS jellegű incidensek esetében nehéz eljutni a tényleges támadókig. Jelenleg öt ország kiberbűnözéssel foglalkozó rendőrségi egysége dolgozik az eset felgöngyölítésén. Ők a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem kívántak nyilatkozni.

A Spamhaus szakembereinek azonban van ötlete: ők a holland Cyberbunker szolgáltatót vélelmezik a támadás mögött. Az ok pedig az, hogy a Cyberbunker egyes kiszolgálóit a Spamhaus feketelistára tette bő egy hónapja. A Cyberbunker egyébként nyilatkozatban is kikelt a Spamhaus ellen. Sven Olaf Kamphuis, a cég szóvivője szerint tarthatatlan, hogy a Spamhaus mindenféle kontroll nélkül, önkényesen eldöntheti, hogy mi a levélszemét, azaz végső soron meghatározhatja, hogy mi kerülhet bele az e-mail forgalomba. Ez világos érvelés, hiszen ezzel a pozícióval valóban könnyű visszaélni, sőt akár gazdasági károk is okozhatók.

A Cyberbunker viszont a netszabadság híve: kizárólag a pedofil és a terrorizmussal kapcsolatos tartalmakat szűri a szerverein. Minden mást engedélyez, többek között a többek között szerverein működött egy időben a Pirate Bay, valamint az orosz online maffiával is kapcsolatba hozott Russian Business Network is.

A Spamhaus weboldala hol elérhető, hol nem, ami egyben azt is jelenti, hogy a támadások – folyamatosan változó intenzitással – jelenleg is zajlanak. Egyes hírek szerint a Spamhaust több nagy szolgáltató is segíti a támadás kivédésében.

Ismét kiberhadgyakorlatot tartott az Unió
Kulcsszerepbe kerülnek az MDM alkalmazások

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.