Az Adidas sok szempontból élenjáró márkának volt tekinthető, már ami a technológiai vívmányok beépítését illeti egy olyan iparágban, ahol alapvetően erre eddig nem igazán volt példa. A cég többek között felvásárolta a fitnessz alkalmazást fejlesztő Runtasticot, továbbá első között kezdett kísérletezni a 3D-nyomtatásban rejlő lehetőségekkel. Ebbe a sorba illeszkedett a Speedfactorynak nevezett gyáregységek 2016-os megnyitása is a németországi Ansbachban, illetve a tengerentúlon, Atlantában.
Keletre költöznek
Az említett egységeket azonban legkésőbb jövő áprilisáig leállítja a cég - derül ki az Adidas friss közleményéből. Bár az ilyen lépést nehéz progresszióként eladni, a hivatalos tájékoztatás természetesen igyekszik pozitív színben feltűntetni a fejleményeket. Az írás kihangsúlyozza, hogy egyrészt maga a fejlesztés gőzerővel folytatódik majd Németországban, másrészt az érintett üzemekben alkalmazott technológia sem vész el, mivel azt két ázsiai partner gyáraiban használják majd fel. Ez az átmentés már idén megtörténik, míg a két nyugati gyár valamikor év elején fejezi be a munkát.
A Speedfactory egységekben a munkafolyamatok túlnyomó többségét robotokra bízták. A gyártás automatizálását, decentralizálását és leginkább rugalmasabbá tételét elősegítő új típusú üzemektől nagyon sokat vártak, de a mostani bejelentés inkább azt mutatja, hogy mindenben nem sikerült megfelelni az előzetes reményeknek. Pedig a gyártás visszaköltöztetése a szállítási költségeket is mérsékelte, a pozitív PR-faktorról nem is beszélve.
Öröm az ürömben, hogy óriási elbocsátásokkal azonban nem kell számolni. Az ansbachi gyár munkaterületén a kezdetek kezdetén is mindössze tíz munkás felügyelte a robotok munkáját, de a távlati cél a teljesen automatizált üzemmód elérése volt.
Válásról nincs szó
A mindkét Speedfactory-egységet partneri szerződés keretében üzemeltető Oeschler céggel nem szakad meg a kapcsolat. A sajtóközlemény tanúsága szerint a két vállalat továbbra is együttműködik más területeken, például a régebb óta elérhető, Boost technológiával készülő talpak előállításánál, illetve az úgynevezett 4D-s eljárással készülő termékeknél. A két gyártási technika közötti különbségeket részletesen bemutatja az alábbi videó.
Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata
Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak