A sportszergyártó alig pár éve nyitotta meg hipermodern üzemeit, ám a gyártás hamarosan leáll. A technológia egy része átköltözik az amúgy is olcsóbb ázsiai régióba.

Az Adidas sok szempontból élenjáró márkának volt tekinthető, már ami a technológiai vívmányok beépítését illeti egy olyan iparágban, ahol alapvetően erre eddig nem igazán volt példa. A cég többek között felvásárolta a fitnessz alkalmazást fejlesztő Runtasticot, továbbá első között kezdett kísérletezni a 3D-nyomtatásban rejlő lehetőségekkel. Ebbe a sorba illeszkedett a Speedfactorynak nevezett gyáregységek 2016-os megnyitása is a németországi Ansbachban, illetve a tengerentúlon, Atlantában. 

Keletre költöznek

Az említett egységeket azonban legkésőbb jövő áprilisáig leállítja a cég - derül ki az Adidas friss közleményéből. Bár az ilyen lépést nehéz progresszióként eladni, a hivatalos tájékoztatás természetesen igyekszik pozitív színben feltűntetni a fejleményeket. Az írás kihangsúlyozza, hogy egyrészt maga a fejlesztés gőzerővel folytatódik majd Németországban, másrészt az érintett üzemekben alkalmazott technológia sem vész el, mivel azt két ázsiai partner gyáraiban használják majd fel. Ez az átmentés már idén megtörténik, míg a két nyugati gyár valamikor év elején fejezi be a munkát.

A Speedfactory egységekben a munkafolyamatok túlnyomó többségét robotokra bízták. A gyártás automatizálását, decentralizálását és leginkább rugalmasabbá tételét elősegítő új típusú üzemektől nagyon sokat vártak, de a mostani bejelentés inkább azt mutatja, hogy mindenben nem sikerült megfelelni az előzetes reményeknek. Pedig a gyártás visszaköltöztetése a szállítási költségeket is mérsékelte, a pozitív PR-faktorról nem is beszélve.

Öröm az ürömben, hogy óriási elbocsátásokkal azonban nem kell számolni. Az ansbachi gyár munkaterületén a kezdetek kezdetén is mindössze tíz munkás felügyelte a robotok munkáját, de a távlati cél a teljesen automatizált üzemmód elérése volt.

Válásról nincs szó

A mindkét Speedfactory-egységet partneri szerződés keretében üzemeltető Oeschler céggel nem szakad meg a kapcsolat. A sajtóközlemény tanúsága szerint a két vállalat továbbra is együttműködik más területeken, például a régebb óta elérhető, Boost technológiával készülő talpak előállításánál, illetve az úgynevezett 4D-s eljárással készülő termékeknél. A két gyártási technika közötti különbségeket részletesen bemutatja az alábbi videó.

Konzumer tech

Okos hangszóró lehet az OpenAI első hardvere

Kiszivárgott információk szerint a ChatGPT fejlesztője mozgó alkatrészekkel és személyiségjegyekkel igyekszik "emberibbé" tenni végfelhasználókat célzó első fizikai termékét.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.