Bár a cégvezetők többsége leszámolna a távmunkával, a visszatérés nem zajlik zökkenőmentesen. A válalatok ezért stratégiát váltottak: dolgozzon az alkalmazott otthonról vagy az irodában, monitoring eszközök segítségével igyekeznek hatékonyabb munkára ösztönözni.

Több felmérés is azt mutatja, hogy az USA-ban például ez már szinte általános. Egy a MIT Technology Review-n megjelent elemzés szerint a vállalatok 80 százaléka figyeli a távmunkában vagy hibrid formában dolgozó munkavállalóit valamilyen monitoring szoftverrel. Ezek a szoftverek rögzítik az online tevékenységeket, naplózzák a meglátogatott webhelyeket, sőt akár még a viselkedési jellemzőket is.

A megfigyelés terjedését a Gartner nem kis részben a munkáltató és az alkalmazott kölcsönös bizalomvesztésére vezeti vissza. A kutatócég egyik szakértője ezt adatokkal is alátámasztotta az amerikai Computerworldnek: egy felmérésük szerint az alkalmazottaknak csupán az 52 százaléka bízik a szervezetében. A munkaadóknál kicsit nagyobb a bizalom foka: 63 százalékuk nyilatkozott hasonlóan dolgozóiról. Érdekes, hogy a HR-vezetőknek csak 42 százaléka mondta azt, hogy cége megbízik az alkalmazottaiban. (A Gartner szerint egyébként "csak" a cégek 71 százaléka figyeli az alkalmazottait.)

Az ExpressVPN egy februárban publikált felmérése szerint az amerikai munkaadók 74 százaléka használ online megfigyelő eszközöket. 67 százalékuk biometrikus módszereket is bevet (arcfelismerést, ujjlenyomat-azonosítás). A cégek emellett naplózzák a webböngészést, valós időben figyelik az alkalmazottak képernyőjét.

Sok szervezet az irodában sem tud lemondani a szorosabb kontrollról, és például videókamerával figyelik az ott dolgozókat. Egyre több cég használ valamilyen MI-alapú megoldást alkalmazottai folyamatos teljesítményértékelésére.

Kontraproduktív lehet

Csakhogy a vezetők és alkalmazottak közötti hatalmi dinamika átalakulóban van. Részben a generációs változások miatt az alkalmazottak elsöprő többsége munkahelyválasztásnál majdnem olyan magasra értékeli a támogató vezetést, mint a juttatási csomagot. A Z generáció (1995 és 2009 között születettek) például gyorsan kiteregeti a munkahelyi problémáit közösségi platformokon, például hogy szenved a megfigyeléstől. Ez pedig ronthatja a munkaadók általános megítélését.

Az ExpressVPN kutatásából az is kiderül, hogy sokan igyekeznek megkerülni a megfigyelést. Részben azért, mert a folyamatos felügyeletet jelentős stresszforrásként élik meg. Bár a válaszadók egy része azt mondta, hogy igyekszik többet-gyorsabban dolgozni, nehogy lógással vádolhassák, sokan inkább a monitoring kicselezésére fordítják az energiájukat. 16 százalékuk például felesleges alkalmazások futtatásával színleli a munkát, 15 százalékuk időzíti úgy az e-mailjeit, mintha folyamatosan dolgozna, 12 százalékuk pedig valamilyen technikai eszközzel akadályozza a megfigyelést.

A termelékenység is romolhat. Ha munkáltató és alkalmazott nem bízik egymásban, csökken a dolgozók kezdeményezőkészsége. Ráadásul ha az alkalmazott azt érzi, hogy a főnöke folyamatosan a nyakában liheg, gyakrabban is érez késztetést a szabályok áthágására, mutatta ki egy kutatócsoport.

De a tanulmány nem a megfigyelés ellen agitál, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy a cégvezetésnek egyértelmű szabályokat kell lefektetnie, és pontosan el is kell magyaráznia, hogy mit, miért és hogyan figyel meg. Így a dolgozó is jobban elfogadja a helyzetet.

Nem kellene elvetni a távmunkát

A megfigyelés nem pótolja a jó vezető-beosztott kapcsolatot, figyelmeztetnek a kutatók. Az alkalmazottak lojalitását csak utóbbi teremtheti meg, és az tarthatja egyensúlyban a kontrollt és az dolgozói autonómiát. Utóbbi ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy az egész céget segítő innovatív ötletek szülessenek.

A Gartner kutatása szerint a szervezeteknek nem szabadna idegenkedniük a rugalmas munkavégzéstől. Tévhit ugyanis, hogy a távmunka csökkenti a termelékenységet, sőt! A kutatócég szerint a rugalmas munkavégzési lehetőségekkel rendelkező alkalmazottak több mint fele teljesít kiválóan, míg az irodába kényszerülőknek csak 36 százaléka.