Négy kutató közgazdász megvizsgálta az EU általános adatvédelmi rendeletének (közismertebb nevén: GDPR) hatását az (európai) vállalatok működésére. Az összkép nem túl hízelgő. Az európai cégek kevesebb adatot tárolnak és dolgoznak fel, mert a rendelet megnövelte az adatkezelés költségeit.

A Data, Privacy Laws and Firm Production: Evidence from the GDPR című tanulmányt egy amerikai nonprofit kutatószervezet, az NBER (National Bureau of Economic Research) publikálta. A kutatók közel százoldalas tanulmányukban egy nagy globális felhőszolgáltató hétévnyi statisztikai adatait elemezték. Az adatok azt mutatták, hogy az EU-ban működő cégeknél a GDPR bevezetése után átlagosan 26 százalékkal csökkent a tárolt adatok mennyisége, és 15 százalékkal kevesebb adatot dolgoznak fel, mint a hasonló amerikai cégek, azaz az uniós cégek működése kevésbé "adatintenzív".

Az ok: az adatvédelmi rendelet átlagosan 20 százalékkal növelte az adatok kezelésével kapcsolatos költségeket. A részletekből azonban az is kiderült, hogy jelentősek az ágazati és a cégméretből adódó különbségek. Míg a GDPR előírásainak való megfelelés költsége egy EU-s kkv esetében 1,7 millió dollár körül mozgott, a nagy szervezeteknél akár 70 millió dollárt is felemészthetett.

Néhány érdekes adat

A költségek emelkedése az adatintenzív iparágakban jelentősebb volt, például a szoftveriparban érdekelt cégeknél 24 százalék, míg a feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban 18 százalék.

De az információ előállítása is drágult, bár ennek mértéke elmaradt a tárolási- és feldolgozási (számítási) költségek emelkedésétől, mindössze 4 százalék volt. A kutatók szerint ez nem meglepő, hiszen adatokat előállítani alapvetően mindig olcsóbb, mint a szabályoknak megfelelően feldolgozni és kezelni. (Arra nem tértek ki, hogy a költségek növekedésében a bírságoknak mekkora volt a szerepe, de a legnagyobb összegűek amúgy sem az EU-s szolgáltatókat érintették – lásd a táblázatot.)

Az áremelkedés azért is figyelemre méltó, mert a felhőszolgáltatók árai az elmúlt évtizedben néhány átmeneti emelés ellenére is lényegében folyamatosan folyamatos csökkentek. A nagy szolgáltatók kiépítették a globális infrastruktúrájukat, amelynek javult a méretgazdaságossága, olcsóbb lett a hyperscale rendszerek kiépítéséhez használt technológia, és az árcsökkenés irányába hatott az is, hogy élesedett a szolgáltatók közötti verseny. Az AWS-nél például a számítási kapacitás költsége átlagosan évi 7 százalékkal, az adatbázis-költségek 11 százalékkal, a tárolási kapacitás ára pedig több mint 17 százalékkal csökkent, de miután a Microsoft Azure-ja megerősödött a piacon, 2014 és 2016 között ennél is jelentősebb volt az árcsökkenés.

A tanulmány abban nem foglal állást, hogy a GDPR megéri-e ezt az árat, azaz megfelelő védelmet biztosít-e a személyes adatoknak. A kutatók hangsúlyozzák: nem is vizsgálták, hogy a végfelhasználókra nézve milyen pozitívumai vannak a szigorú EU-s szabályozásnak.

A tanulmányt itt lehet letölteni. >>