Magyarországon a digitális gazdaság mérete mérsékeltnek mondható más európai országokkal összevetve. A régió gyorsan digitalizálódó országai azonban azt is megmutatják, miért érdemes a digitális gazdaság fejlesztésébe több energiát fektetni. Azok az ország ugyanis, amelyek ezen a téren gyorsan léptek, látványosan zárkóznak fel a nyugat- és észak-európai országokhoz.

A McKinsey Digital challengers on the next frontier in Central and Eastern Europe című tanulmányában a digitális gazdaság három fő komponensét vizsgálta meg: a digitális kereskedelmet, az IKT szektort és a digitális eszközökre fordított kiadásokat. (A tanulmány címében jelzett challengerek közé a tanulmány Bulgáriát, Horvátországot, Csehországot, Magyarországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát sorolja. Az összehasonlítási alapként szolgáló éllovasok: Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Svédország; a Big5 pedig az EU öt legnagyobb gazdasága a 2017-es állapot szerint: Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország.)

Az adatok alapján az elmúlt öt évben a digitális kihívók gyorsabban nőttek a többi európai gazdasághoz képest mind a digitális gazdaság bővülési ütemét (digitális kihívók: 10,9 százalék, digitális éllovasok: 7 százalék), mind a gazdasági növekedést tekintve. Ez azonban csak csökkentette a köztük lévő különbséget. Jól mutatja ezt a digitális kereskedelem penetrációja, amely a kihívóknál 16 százalékát, a digitális éllovasoknál 23 százalékát adja a kereskedelem teljes volumenének. (Mint a GKID egy korábbi kutatása kapcsán megírtuk, Magyrországon még alacsonyabb 10,4 százalék az online kiskereskedelem részesedése.)

A hazai digitális gazdaság 50 százalékkal nőtt 2017 és 2021 között: számszerűsítve 6,6 milliárdról 9,8 milliárd euróra bővült a teljesítménye. A növekedés 2019 és 2021 között kifejezetten kiemelkedő volt, amihez a pandémia is hozzájárult. Ám Magyarország digitális érettsége ezzel együtt is a régió átlaga alatt van több szegmensben: a szektor GDP-hez való hozzájárulása 6,6 százalék, szemben a digitális kihívók átlagos 7,7 százalékával, míg az éllovasok már 9,1 százaléknál járnak. A digitális gazdaság által megtermelt egy főre vetített GDP, az áttörés mértékét szemléltető másik mérőszám pedig 20 százalékkal marad el a régió átlagától (a challengerek átlaga egyébként 1232 euró volt, szemben az éllovasok 4552 eurójával).

Ebből a McKinsey szerint az következik, hogy a digitális gazdaságban jelentős növekedési tartalékok vannak. A tanulmány forintosította is ezt: ha sikerülne az éllovas országokhoz felzárkózni, az 2030-ra 20,8 milliárd euró, jelen árfolyamon kb. 8500 milliárd forint GDP-többletet hozna Magyarországnak.

Arccal a digitális kereskedelem felé?

A tanácsadók szerint ehhez mindenekelőtt a e-kereskedelembe kellene fektetni, ugyanis ez a terület a digitális gazdaság növekedésének motorja. A járvány alatt ez adta a digitális gazdaság mintegy 80 százalékát. A világjárvány alatt 2-5 évet ugrott előre a fejlődésben, évente átlagosan 24 százalékkal növekedett 2019 és 2021 között, pedig azt megelőzően is erős növekedési pályán mozgott.

És hogy miért is korrelál az e-kereskedelem az általános digitális penetrációval? A tanácsadók ezt is megmagyarázzák: mivel az e-kereskedelmi megoldások gyakran más digitális ököszisztémák részeihez tartoznak (például a bankok által biztosított fizetési megoldásokhoz), ezért a szektor kihat az egész digitális ökoszisztémára. Ezt példázza, hogy a járvány alatt az idősebb generációk és a kisebb településeken élők is elkezdtek online vásárolni, ami megnyitotta az utat afelé, hogy a teljes lakosságon belül is emelkedjen a digitális megoldásokat aktívan használók száma. Emiatt a digitális szolgáltatásokat aktívan használók aránya is megugrott. A járvány előtt 59 százalék volt, a csúcsponton, 2021-ben elérte a 91 százalékot, utána azonban volt némi visszarendeződés: jelenleg 67 százalék. A növekedés azonban így is nagyobb mértékű, mint amennyit az elemzők korábban vártak.

A magyar digitális kereskedelem kevésbé fejlett, mint a környező országoké: az egy főre eső csehországi e-kereskedelmi kiadásoknak alig több mint fele a magyar (503 euró szemben a cseh 849-el), továbbá a teljes kereskedelmen belüli részaránya is lényegesen alacsonyabb a kihívók 16 százalékos átlagával szemben. Pedig követhető példák vannak a régióban. Ha Magyarország képes lenne a felzárkózásra, a jelenlegi 4,9 milliárdról 10,5 milliárd euróra is nőhetne a szektor.

Fejlettebb digitalizáció = jobb immunitás

A tanulmány szerint az elmúlt két év egyértelműen mutatja: a digitálisan fejlettebb országok gazdasága ellenállóbb volt a pandémia hatásaival szemben: kisebb növekedési veszteséget szenvedett el. Ebből persze nem az következik, hogy öntsünk minden pénzt az e-kereskedelembe, és az a saját hajánál fogva emeli az egekbe a magyar gazdaságot. Érdemes komolyabb összeget fektetni a közszolgáltatások digitalizálásába, a nagy kommunikációs hálózatok fejlesztésébe, adatelemzésbe – és végül, de nagyon nem utolsósorban: a lakosság digitális képességeinek fejlesztésébe.