A légitársaságok szerint zavarhatja a légi járművek egyes berendezéseit, és rossz látási körülmények között lehetetlenné teheti a le- és felszállást.
Hirdetés
 

Emeltek az 5G-s rettegés fokán a légitársaságok, írja a Bloomberg. Attól tartanak, hogy az 5G-s hálózatok megzavarhatják a légi járművek magasságmérő műszereit, amelyek segítik a landolást rossz látási viszonyok mellett. A telekommunkiációs ipar szereplői szerint ezek a vélemények teljesen légből kapottak.

A kérdés Amerikában azért vált hirtelen nagyon élessé, mert január elején indulnának a szolgáltatók a kereskedelmi 5G-jükkel. Az AT&T és a Verizon felajánlotta, hogy a repterek környékén csökkenti hálózata teljesítményét, de a légi közlekedési ipar szereplői keveslik a vállalásokat.

A légitársaságok attól félnek, hogy a tavalyi év után, amikor a pandémia miatt milliárdos veszteségeket szenvedtek, az 5G újabb milliárdokat húz ki a zsebükből. Az iparág szereplői becslést is készítettek: az Airlines for America szerint akár a 2,1 milliárd dollárt is elérheti a várható késések és járatkimaradások költsége. Az egyik légitársaság vezérigazgatója is arról beszélt múlt héten egy szenátusi meghallgatáson, hogy iparága most az 5G-t tartja az első számú kockázatnak.

Az amerikai légügyesek is aggódnak

A probléma állítólag az, hogy egy olyan területen, mint a légi közlekedés, ha kétely van, nincs kétely: azaz ha egy lehetséges kockázat felmerül, akkor azt a repülés előtt ki kell küszöbölni. Ez pedig a társaságok szerint azt jelenti, hogy nem kerülhetik el a szolgáltatási szint csökkentését. A légügyi hatóságnak ugyanis minden esetben a lehető legkonzervatívabban kell lépnie, ha biztonsági kockázatot lát. A volt légügyi tisztviselő is kijelentette: a hatóság rengeteg járatot törölni fog.

A technikai probléma egyébként az, hogy a repülők magasságmérője és az 5G egymáshoz közeli frekvenciákon működik. A tesztek pedig azt mutatják, hogy az 5G zavarhatja a magasságmérőket, azaz rossz időben történő leszálláskor a pilóták elesnek egy nagyon fontos információtól. A mobilszolgáltatók szerint viszont ez nem lehet igaz, mert az 5G és a magasságmérők sávja határozottan elkülönülnek egymástól.

Utóbbiak nem véletlenül védik körömszakadtáig a jogaikat: összességében 81 milliárd dollárt adtak ki az 5G-s frekvenciák használati jogáért. Az iparág érdekvédelmi szervezete, a CITA (Cellular Telecommunications Industry Association) egyik vezetője egyenesen hamis információk terjesztésével vádolta a repülőtársaságokat. Egyik legfőbb érvük az, hogy az 5G a világ közel 40 országában már működik, és nem zavarja a légi közlekedést. És az amerikai társaságok gépei napi szinten használják ezeknek az országoknak a légi útvonalait és repülőtereit.

Ez a hivatalok csatája lesz

A légitársaságok erre azzal vágtak vissza, hogy azokban az országokban nem engedték ennyire közel egymáshoz a légi közlekedés és az 5G által használt frekvenciákat. Az amerikai távközlési hivatal, az FCC egyelőre a szolgáltatók pártján van. Azt nyilatkozta, hogy szó sem lehet további korlátozásokról, és az amerikai légügyi hatósággal, az FAA-val együttműködve igyekszik megoldani a vitát.

Az FAA azonban egyelőre merevebb álláspontot képvisel. December elején kiadott például egy biztonsági irányelvet, amely előrevetíti, hogy alacsony látótávolság esetén nem javasolja a leszállást az 5G-vel lefedett területeken. Ez azonban csak irányelv, és nem konkrét korlátozás, de az FAA továbbra is vizsgálja a lehetséges kockázatokat.

Az egyik magasságmérő-gyártó például azt állította a Bloombergnek, hogy készülékei 70 százaléka hajlamos lehet az interferenciára az 5G-vel. Ez komoly probléma lehet még akkor is, ha egy-egy pilóta évente néhány alkalommal száll le vakon, azaz csak műszerekre hagyatkozva.

Ha az FAA mégis a szigorú korlátozások mellett döntene, az még a rendőrségi- és mentőhelikopterek munkáját is befolyásolná, de a helikopterekkel megközelíthető tengeri fúrótornyoknál szintén sok mindent újra kellene gondolni.

Mobilitás

Az MI biznisz karácsonykor is ezerrel pörgött

A Meta egy olyan kínai alapítású startuppal ajándékozta meg magát, melyet sokan a DeepSeek lehetséges kihívójának tartottak. Na de melyik volt az év legnagyobb MI-biznisze?
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Sok szervezet adatvezéreltnek tartja magát, mert van BI rendszere és heti dashboardja. A valóságban azonban ennél többről van szó; a kérdés ugyanis nem az, hogy van-e elég adat, hanem, hogy mennyire jól használják a döntések meghozatalához.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.