A múlt héten a Reuters közölt egy rövid hírt arról, hogy az Európai Bizottság (EB) megküldte az aggályait a feleknek azzal a tavaly májusban kötött üzlettel kapcsolatban, melynek értelmében a Vodafone megszerezné a Liberty Global cseh, magyar, német és román érdekeltségeit. A Reuters szerint több – elsősorban a német és a cseh – piacon aggályok merültek fel a felvásárlás hatásával kapcsolatban. Az értesülést egyik fél sem kommentálta, de egyből elindultak a találgatások, hogy mi állhat a problémák mögött.
Lapértesülések szerint EB egyes piacokon feltételekhez fogja kötni, hogy engedélyezze a Vodafone-nak a Liberty Global helyi leányvállalatainak megszerzését. Azzal, hogy az uniós testület hosszasan fogja vizsgálni a 18 milliárd eurós üzletet, már lényegében akkor számoltak a felek, mint az egy tavaly májusi eseményen kiderült. Akkor Robert Redeleanu, a UPC Magyarország (a Liberty Global magyar leányvállalata) vezérigazgatója, az idei év második felére jósolta a tranzakció lezárását.
Az EB június 3-ai határidővel ígérte, hogy döntés hoz, de ez nem kötelező érvényű, a határidőt akár többször is kitolhatják. A testületnek azonban valószínűleg nem célja, hogy elhúzza a jóváhagyási folyamatot, hiszen május végén EU-s választások lesznek, és az új EB felállása csak novemberre várható.
A németeknek fájhat a legjobban
Mint a szerződés megkötésekor írtuk, a felvásárlás átrendezi a következő generációs hálózatok piacát. Ugyanis a brit telekommunikácisó cég a szerzeményei révén már 54 milliónyi otthon számára biztosítva kábeles vagy üvegszálas elérést Európában, és összesen 110 millió lakossági és üzleti felhasználója lesz. Németországban így komoly ellensúlya lehet a Deutsche Telekomnak.
Nem véletlen, hogy a németek egyből beindultak, és arra kérték a Bizottságot, indítsanak átfogó vizsgálatot, mert a felvásárlás Németországban és Csehországban is csökkenti a versenyt. Például a Vodafone a létrejövő piaci fölénye révén túlságosan nagy erőt képviselne a televíziós műsorszolgáltatókkal szemben. A decemberben elindított vizsgálat lényegében a német fenntartások mentén indult el, és úgy tűnik, az EB némely pontokon megalapozottnak is tartja a kifogásokat.
Magyarországgal kapcsolatban ez a probléma nem merült fel. Egyrészt itthon a Vodafone csak mobilszolgáltatóként van jelen, másrészt a UPC, miután a DIGI és az Invitel egyesült, a vezetékes piac minden szegmensében (műsorterjesztés, internet, hangszolgáltatás) visszaszorult a harmadik helyre.
A Light Reading vezető szerkesztője, Jeff Baumgartner elemzése szerint a Vodafone valószínűleg engedményeket tesz annak érdekében, hogy a Bizottság az eredeti határidőre jóváhagyja a felvásárlást. Az azonban nem világos, hogy mi lesz a konkrét ajánlata.
Németországban az a probléma, hogy a felvásárlással csökkenne a piaci szereplők száma. Ott ugyanis a Vodafone-nak és a Liberty Global leányvállalatának is van vezetékes szolgáltatása. A másik három országban, ahol a Vodafone csak mobilszolgáltatóként van jelen, ez nem áll fenn, de Csehországban a legnagyobb kábeltévés cég kerülne a birtokába.
A Liberty Global más piacokra akar összpontosítani
Baumgartner szerint mindkét félnek fontos, hogy gyorsan lezáruljon a felvásárlási folyamat. A Libertys Global több éve dolgozik azon, hogy bizonyos üzletrészeitől megszabaduljon. A Vodafone-nal például évek óta tárgyaltak, 2017-ben eladták a UPC Austria néven futó leányvállalatukat a Deutsche Telekom osztrák leányvállalatának a T-Mobile Austriának. Tavaly decemberben kötöttek megállapodást az M7 Grouppal a négy közép-kelet-európai országban – Magyarországon UPC Direkt, Csehországban és Szlovákiában freeSAT, Romániában pedig FocusSat néven – működő DTH műholdas televíziós szolgáltatás eladásáról. Idén februárban pedig a svájci piacról vonultak ki, ahol a Sunrise vette meg a UPC Switzerlandet.
A vállalat a jövőben az erőforrásait az Egyesült Királyság, Hollandia és Belgium piacára szeretne összpontosítani, mert mint az a Liberty Global vezérigazgatója, Mike Fries egy tavaly ott decemberi konferencián elmondta, ott jobb lehetőségeket látnak a növekedésre.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak