Megszaporodtak az S/4HANA-migráció állását vizsgáló kutatások. Az SAP ERP-jét használó cégeknek 2027-ig kellene átállniuk az új rendszerre, akkor ugyanis a gyártó leállítja az ECC (ERP Central Component) és a Business Suite 7.0 támogatását (ezt követően a német szoftveróriás további három évig biztosít feláras kiterjesztett támogatást). A közelmúltban a Gartner egy globális elemzése azt prognosztizálta, hogy a legnagyobb vállalatok között is lesznek olyanok, melyek nem cserélik le ECC-jüket 2027-ig. Hasonló olvasható ki a Horváth nemzetközi vezetési tanácsadó cég európai fókuszú kutatásából.

A Business Transformation Unlocked – Maximizing the Benefits of SAP S/4HANA című tanulmányhoz 200 olyan céget kérdeztek meg a DACH régióból, Észak- és Kelet-Közép-Európából, valamint az USA-ból, melyek éves forgalma eléri a 200 millió eurót, és legalább 200 alkalmazottat foglalkoztat. A megkérdezett vállalatok közül mindössze 37 fejezte be a migrációt, 57 százalékuk az átalakítás kellős közepén tart.

A tervezettnél tovább tart és drágább

A tanulmány talán legfontosabb megállapítása, hogy kevés szervezet tudja végrehajtani az eredetileg tervezett idő alatt a migrációt. Ez még az érett informatikai háttérrel rendelkező vállalatokra is igaz. Azoknál a cégeknél, melyek már átálltak az új rendszerre, a projekt átlagosan 30 százalékkal több időt vett igénybe az eredetileg tervezettnél, és mindössze 8 százalékuk tudta tartani az eredeti ütemtervet.

A költségkeret tartása is jelentős probléma: a lezárult migrációs projektek több mint 60 százaléka túllépte a büdzsét – a cégek negyedénél "nagyon nagy mértékben", további 40 százalékuknál pedig "nagymértékben". De hiába költöttek többet a projektre, kétharmaduk súlyos vagy nagyon súlyos minőségi hiányosságokkal szembesült az átállás befejezése után.

A cégek a költség- és határidő-túllépés több tipikus okát azonosították. Például menet közben kellet a projekt scope-ját bővíteni, alulbecsülték a tesztelési és adatmigrációs fázisok munkaigényét, a koncepciók és folyamatok felülvizsgálati ciklusainak időigényét. A válaszadók gyakran említették a nem megfelelő döntéshozatalt is. A feladatokat nem priorizálták megfelelően: általában túl sok mindent minősítettek fontosnak, amit projektmenedzsment oldalról aztán nem lehetett jól kezelni.

A válaszadók olyan problémákat is említettek, mint az informatikai integráció/IT-szemlélet hiánya a teljes projektben (28 százalék), a rosszul meghatározott folyamatok (24 százalék), az SAP-hoz kapcsolódó third-party rendszerek hiányos vagy hiányzó dokumentációja (23 százalék), a projektben a szerepkörök felelősségének és feladatainak tisztázatlansága (21 százalék). Sok helyen okoztak gondot az elégtelen erőforrások (20 százalék), illetve ugyanennyien említették, hogy nem sikerült a feladathoz optimális projektcsapatokat összerakni.

Ahogy Christian Daxböck, a tanulmány vezető szerzője összegezte: a cégek a projekt összetettségét és a szükséges erőforrásokat alábecsülték, míg a szervezeti kompetenciát túlbecsülték.

Nem vágynak a felhőbe

A fentiek elsősorban azok számára szolgálhatnak tanulságul, akik most tervezik a migrációs projektjüket, vagy még dolgoznak az átálláson. De van tanulsága az SAP számára is.

A válaszokból ugyanis az rajzolódott ki, hogy a szervezetek több mint kétharmada vállalatspecifikus megközelítést alkalmaz a migrációnál. Emiatt többségük a privát felhős (48 százalék) vagy on-premise (19 százalék) tárhelyszolgáltatást preferálja. Mindössze 30 százalékuk mondta azt, hogy az SAP által meghatározott szabványt és a nyilvános felhőt választja.

A Horváth tanulmánya »