Oroszország közel fél évszázaddal az utolsó szovjet Hold-program, a Luna-24 után próbálkozott újabb Holdra szállós küldetéssel, de ami 1976-ban sikerült az automatizált szondának, az 2023-ban nem jött össze a Luna-25 küldetése során. Az orosz űrvállalat, a Roszkozmosz közlése szerint a szerkezetet az augusztus 16-án állították a Hold körüli pályára, de arról 19-én, a tervezett landolást megelőzően letért. Miután pedig sikertelenül próbáltak az útvonalán módosítani, a földi vezérlés elvesztette vele a kapcsolatot, és az irányíthatatlan űrszonda a Holdba csapódva megsemmisült.
Ilyesmi persze már máshol, így Indiában Izraelben vagy Japánban is előfordult, és az amerikai kísérletek is bővelkedtek a szerencsés vagy szerencsétlen kimenetelű balesetekben. A mostani blamázst azonban éppen a szovjetek 47 évvel korábbi siker nagyítja fel: Mihail Marov akadémikus, az orosz bolygóközi űrkutatás fő tekintélye például "utolsó személyes reményének" nevezte a Luna-25 küldetést az orosz Hold-program újjáélesztésére, és az Euronews beszámolója szerint az is presztízskérdés lett volna, hogy a leszállással megelőzzék az indiai Csándráján-3 szondát.
Az indiai űrügynökség (ISRO) ugyanis versenyt futott az oroszokkal annak elsőségéért, hogy kinek sikerül legelőször landolni a Hold déli pólusa közelében, ami a tudósok szerint a leggazdagabb a Holdon való letelepedéshez kulcsfontosságú, oxigén- és üzemanyagforrásként is felhasználható vízjégben. A jelek szerint Oroszország egyelőre kiírta magát a versenyből, a Csándráján-3 pedig kijavíthatja elődje, a 2019-ben tervezési hibák nyomán lezuhant Csándráján-2 kudarcát. Erre állítólag minden esélye meg is van, köszönhetően az időközben eszközölt technológiai fejlesztéseknek.
A Holdon is emelkednek a tétek
Az űrszonda leszállására akár ma, augusztus 23-án is sor kerülhet, ennek nyomán pedig India lenne a nagyedik olyan ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amelyik sikeresen landolt a Holdon – sőt az aktív vetélytársak között a harmadik, figyelembe véve, hogy Oroszország legújabb kori történetéből egyelőre kimarad a Holdra való visszatérés. Az ISRO illetékesei hétfőn arról tájékoztattak, hogy űrszondájuk rendszerei tökéletesen működnek, és a fizikailag is megerősített eszköz a korábbinál nagyobb potenciális leszállózónával készül a kedvezőtlen körülményekre.
Ha minden a tervek szerint halad, a Vikram nevű leszállóegység egy 57 kilós, hatkerekű rovert bocsát ki, ami mások mellett röntgenspektrométerrel vizsgálja majd át a környéket a vízjég jelenlétére utaló nyomokat keresve. A siker pedig Indiát is előrerepítheti a Holdon való állandó jelenlét megteremtéséért folytatott nemzetközi versenyben, különösen úgy, hogy az egyik rivális éppen kiejtette magát a játékból. Az Űrvilág cikke szerint egyébként a budapesti BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. is részt vesz a misszióban a földi követőállomásokon használt kommunikációs berendezéseivel, amelyekkel már a Csándráján-1 és Csándráján-2 programok során az indiaiak megbízható beszállítója volt.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak