A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a múlt héten jelentette be, hogy a harminchat tagállam a mesterséges intelligenciára vonatkozó irányelveket fogadott el, ami az év második felében, Japánban megrendezett G20-as találkozón is napirendre kerül majd. Az OECD-országok mellett Argentína, Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Peru és Románia is csatlakozott a kezdeményezéshez, és a kommentárok külön kiemelik, hogy az elképzelést Washingtonból is támogatták – annak ellenére, hogy a Trump-adminisztráció hagyományosan elutasítólag kezeli az ilyen és ehhez hasonló nemzetközi egyezményeket.

Az OECD összesen öt, egymást kiegészítő irányelvet tett közzé, amelyeket a közlemény a következőképpen foglal össze:

• A mesterséges intelligenciának a bolygó lakosságának boldogulását kell segítenie az inkluzív növekedés, a fenntartható fejlődés és a jólét előmozdításával.
• Az MI-rendszereket úgy kell megtervezni, hogy azok igazodjanak a törvényi feltételekhez, az emberi jogokhoz és a demokratikus értékekhez, ezen felül rendelkezniük kell a megfelelő biztosítékokkal (például az emberi közbeavatkozás lehtőségével) a tisztességes és igazságos társadalom érdekében.
• Az MI-rendszereknek átláthatónak kell lenniük, felelős módon feltárt információkkal, hogy az emberek megérthessék az MI-alapú döntéseket, és lehetőségük legyen megkérdőjelezni azokat.
• Az MI-rendszerekneknek szilárd, biztonságos és veszélytelen módon kell működniük teljes élettartamukon keresztül, a potenciális veszélyeket pedig folyamatos fel kell mérni és menedzselni kell.
• Az MI-rendszereket fejlesztő, telepítő és üzemeltető szervezeteknek vagy magánszemélyeknek elszámoltathatónak kell maradniuk a rendszerek megfelelő működését illetően, igazodva a fenti irányelvekhez.

Mindez remekül hangzik, de az ilyen ajánlásokat érvényre is kell juttatni – ehhez az OECD a kormányzatok konzizstens feladatait is meghatározza, ugyancsak öt pontban:

• Elő kell mozdítani az állami és közösségi befektetéseket a kutatás-fejlesztés területén, ösztönözve a megbízható MI-rendszerek innovációját.
• Digitális infrastruktúrával és technológiákkal, illetve a tudásmegosztást lehetővé tévő mechanizmusokkal kell támogatni a hozzáférhető MI-ökoszisztémákat.
• Olyan szabályozási környezetet kell kialakítani, ami megnyitja az utat a megbízható MI-rendszerek bevezetése előtt.
• Az embereket fel kell vértezni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képességekkel, és a munkavállalóknak minden támogatást meg kell adni a korrekt átmenetet biztosítsára.
• Határokon és piaci szektorokon átnyúló együttműködésre van szükség, hogy a kormányok előmozdítsák a megbízható MI-technológiák felelős gondozását.

Az OECD főtitkára, José Ángel Gurría szerint a mesterséges intelligencia fejlődését általában optimizmus övezi, azonban az aggodalom és az etikai jellegű fenntartások ugyanúgy jelen vannak. Indokolt kérdések merülnek fel az MI-rendszerek stabilitásával és megbízhatóságával kapcsolatban, amelyek között ott van a meglévő egyenlőtlenségek felerősítése és algoritmikus újratermelése, legyen szó a nemek közti egyenlőtlenségről, a rasszizmusról vagy a személyes adatok védelméről.

Egyre nagyobb szükség van a nemzetközi MI-standardokra

A most elfogadott kétszer öt pontnak jogi szempontból semmiféle kötelező ereje nincs a támogató országokra nézve, de a kezdeményezés célja, hogy a megfogalmazott elvek fokozatosan beépüljenek az egyes államok saját szabályozásába is, meghatározva, hogy a mesterséges intelligencia milyen keretek között működhet. Az OECD hasonló irányelveket már a múltban is többször lefektetett, amelyek nem egy esetben valóban nemzetközi szabvánnyá váltak: ilyen például a személyes adatok védelme vagy a fogyasztók jogaira vonatkozó normák.

A mesterséges intelligencia fejlesztésére és működésére vonatkozó irányelveket egyébként már korábban is megpróbáltak felállítani a különféle szegmensekben és fórumokon. Miután saját dolgozói is fellázadtak a katonai célú kutatások miatt, a Google már tavaly ilyenkor deklarálta, hogy milyen alapelvek mentén igyekszik kihasználni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Ugyancsak tavaly nyáron született meg az a dekrétum, amelyet már a kezdetekkor több mint 2400 szakember, kutató és cégvezér írt alá az emberi beavatkozás nélkül gyilkolni képes robotok alkalmazásának szigorú tiltásáról.