Néhány adat érzékletesen mutatja, mennyire fejlett Izrael hitech ipara. Közel nyolcvan izraeli (vagy izraeli gyökerű) cég papírjai forognak a Nasdaq-on, és ebben az USA-n kívül csak Kína előzi meg. Az egy főre eső hitech eszközök és szolgáltatások értékében viszont világelső. Minden izraeli polgárra 1246 dollár értékű leszállított eszköz/szolgáltatás jut, ez az USA-ban 488 dollár, a világátlag pedig 295 dollár.

Nem véletlen, hogy a legnagyobb globális technológiai cégeknek szinte kivétel nélkül van kisebb-nagyobb fejlesztőközpontja Izraelben. Elképesztően fejlett és hatékony az új ötleteket felkaroló startup-ökoszisztéma, és ömlik az országba a kockázati tőke.

Biztonság mindenekelőtt

Valószínűleg Izrael geopolitikai helyzetéből is adódik, hogy a biztonsági piacon nagyon sok izraeli technológiai céggel találkozunk. Ez azonban kevés lenne magyarázatnak. Az ok egy kicsit összetetteb, mint az a SecurityWeek összeállításából kiderül. A lap szerint a történet a Check Pointtal kezdődött. De a Check Pointtal valami más is elindult: az izraeli biztonsági cégek világkarrierje.

A vállalatot Gil Shwed, Shlomo Kramer és Marius Nacht alapította. Közülük ketten – Shwed és Kramer – egy helyről érkeztek, mégpedig az izraeli hadsereg (IDF –  Israel Defense Forces) egy speciális alakulatától, a 8200-as egységtől. Aztán a Check Point egyik korai munkatársa lett egy Nir Zuk nevű informatikus, aki természetesen szintén a 8200-asok tagja volt – és aki 2005-ben megalapította a Palo Alto Networksöt, melynek jelenleg is a technológiai igazgatója. De bármerre is nézünk az izraeli gyökerű biztonsági cégek körében, nagyon sok helyen bukkanunk egykori 8200-asokra.

A 8200-as egységnek kulcsszerepe van az izraeli hadseregben, az ellenséges kommunikáció megfigyelése, a titkosítások visszafejtése és a webes hírszerzés is a feladatai közé tartozik. Nem kizárólag ez az egység foglalkozik kiberbiztonsággal a hadseregen belül, de ez egy olyan proaktív egység, amely adott esetben támadó feladatokra is felhasználható.

Bár az egység gyökerei a 40-es évek végére nyúlnak vissza, korszerűvé csak az 1973-as Jom kippuri háború után vált. Kiderült ugyanis, hogy a korszerű hírszerzés hiánya miatt érte váratlanul az országot Szíria és Egyiptom támadása.

Más logikával, mint Amerika

A 8200-es egység nagyon más logikával épül fel, mint például a világ egyik legfejlettebb kiberkémszervezete, az NSA. Míg Amerikában hosszú távra alkalmaznak szakembereket a hírszerző szervezetek, így az NSA is, addig az IDF itt is érvényesíti ugyanazt a logikát, mint minden fegyvernemben: a kötelező katonai szolgálat idejére (ebben az esetben 3-5 év) hívják be a legtehetségesebb fiatalokat. De nem csak az informatikai képességek számítanak, hanem például a vállalkozói szellem is.

Amikor lejárt a katonai szolgálat, a fiatalok visszatérnek a polgári életbe, és többségük valamilyen technológiai cégnél, sokszor kutatás-fejlesztési területen helyezkedik el. Mint a virulens izraeli startupvilág is mutatja, nagyon sokan kamatoztatják tudásukat saját ötlet kidolgozásában, cégalapításban.
 

Gil Shwed (Check Point), Nir Zuk (Palo Alto Networks), Udi Mokady CyberArk: egy helyen nevelkedtek

De ugyanígy működnek az egyes katonai egységek mellett működő technológiai egységek, melyek tagjai ugyanígy gyakran alapítanak technológiai cégeket. Ráadásul nem csak a fiatalok kamatoztatják megszerzett tudásukat a politikai életben, hanem azok is, akik fél életüket a különböző védelmi szervezeteknek szentelték. Például Yuval Diskin, aki korábban az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét igazgatója volt, 2011-ben, több mint három évtized szolgálat után megalapította a Diskin Advanced Technologies kiberbiztonsági céget, amely elsősorban vállalati biztonsági megoldásokkal foglalkozik. A Moszad volt vezetője, Haim Tomer pedig jelenleg biztonsági tanácsadóként dolgozik.

Olyan szigorú a kiválasztás, mint a légierőnél

A SecurityWeeknek egy szintén a 8200-asoknál edződött szakember nyilatkozott. Lior Div, aki katonatársaival, a szintén 8200-as egységnél szolgáló Yossi Narval és Yonatan Striem-Amittal alapította meg a Cybereasont, a kiválasztással magyarázza az egységben szolgáló katonák kiemelkedő sikereit a techiparban, illetve az IT-biztonság területén

Mint mondja, 19 éves korukban választják ki az embereket a hátterük, a matematikai képességek, a programozói tudás és az általános intelligenciaszintjük alapján. Div szerint legfeljebb a légierőnél ennyire szigorú a szűrés. Az életkor is fontos, mert ebben az életszakaszban rendkívül fogékonyak a fiatalok. A munkában szinte szabad kezet kapnak, a feladatra kell koncentrálni, és egy dolognak kell lebegnie az egység minden katonája előtt: nincs lehetetlen. Így aki három-öt évet eltölt a 8200-as egységben, utána szinte mindenre fel lesz vértezve a kibervédelem területén.

A kiképzés mindössze hat hónap, de teljesen gyakorlatorientált és valós problémák megoldására koncentrál. Fontos az is, hogy az IDF kibervédelmi egysége maga is fejleszt eszközöket, ami szintén nagyon jó iskola az itt katonai szolgálatukat töltő tehetséges fiataloknak.

Már csak pénz kell hozzá

Amikor elhagyják a hadsereget, ezek a fiatalok tele vannak ötlettel. Talán túl sokkal is. Egy cégvezető szerint az izraeli piac túlzsúfolt ebből a szempontból, ezért valami olyat kell kitalálni, ami az amerikai kockázati tőkebefektetők ingerküszöbét is eléri. A vetőmag szakaszhoz szükséges pénz, tehát hogy a koncepcióból prototípus legyen, jellemzően izraeli befektetőktől jön. Onnan viszont már valahol külföldön – vagy külföldi VC-nek (ezekből is működik az országban egynéhány) – kell eladni a terméket.

És miért Amerikában? Mert egységes és nagy piac egyetlen nyelvvel, viszonylag egységes piaci kultúrával. Mint azt a SecurityWeeknek Udi Mokady, a CyberArk vezérigazgatója (és természetesen ex-8200-as) mondta, igazából a kérdés csak az, hogy a keleti vagy a nyugati partot célozza meg a cég. Ők például azért döntöttek a keleti part mellett (a cég székhelye Bostonban van), mert úgy gondolták, hogy a megoldásaikra leginkább a pénzügyi szolgáltatók lesznek vevők.

De ha az izraeli cégek át is költöznek Amerikába, hogy közelebb legyenek ügyfeleikhez, nagyon sokan fontos K+F központokat hagynak Izraelben, ahol természetesen folyamatosan fel is tudják szívni a hadsereg kibervédelméből kikerülő tehetségeket.