Az IT-szektor munkaerőpiaca ment át az egyik legnagyobb változáson az elmúlt néhány évben. A pandémia két éve alatt (2020-21) különösen magas volt az IT-szakemberek iránti kereslet, ami a járvány lecsengése után jelentősen csillapodott. Ám ettől nem lett egyszerűbb a HR élete: a toborzás továbbra is számottevő energiabefektetést igényel, ugyanis a munkavállalói aktivitás is mérséklődött – derült ki a Profession.hu Mi a helyzet az IT-piacon című podcastadásából.

A tendenciát az állásportál adatai is megerősítik: kevesebb a meghirdetett pozíció, mégsem nőtt az egy hirdetésre jutó átlagos jelentkezőszám.

Nem biztos, hogy mindenhová Jedi lovagok kellenek

Ebben a cégek is a ludasak. A Profession Services technológiai keresésekkel foglalkozó csapatának vezetője, Varga Zsófia szerint gyakran esnek ugyanis abba a hibába, hogy a feladott álláshirdetésekben túl hosszan taglalják az elvárások listáját. Rendre megadnak olyan képességeket a követelmények között, melyek megléte nem lényeges adott munkakör teljes értékű ellátáshoz.

Ha a munkaadók jobban átgondolnák a munkakörrel járó feladatokat, és csak az azok ellátásához valóban szükséges képességeket adnák meg, azzal a potenciális jelöltek körét is tágíthatnák. Varga szerint ugyanez igaz a tapasztalattal kapcsolatos elvárásokra is.

Az elvárások szűkítése más szempontból is hasznos lehet. Nemcsak a meglévő készségek és a megszerzett tapasztalat számít, hanem az is, hogy a jelölt emberileg hogyan illeszkedik a meglévő csapatba, a cégkultúrába. (A tapasztalat csak arról mond valamit, hogy a jelölt hány évet töltött el adott területen, de tudása mélységéről és/vagy soft skilljeiről semmit.) Ha valakinek hiányosak az ismeretei, vagy kevés a tapasztalata, de ebből a szempontból megfelel, a munkáltatónak érdemes megfontolnia a felvételét, mert idővel megtérülhet, hogy engedékenynek mutatkozott.

Hasonlóan látta a helyzetet Paksy Bálint, a magyarországi Nokia privát mobilhálózatokért felelős osztályának vezetője is. Mint elmondta, a cégek manapság inkább szenior szakembereket keresnek, így a juniorok lehetőségei beszűkültek. Pedig Paksy szerint érdemes vállalni a juniorok felvételével járó többletmunkát. Tudásukat ugyanis könnyebben és gyorsabban lehet bővíteni olyan elemekkel, amelyek a munkaadó cég számára a leginkább hasznosak.

A beszélgetés végül azzal a konklúzióval zárult, hogy ami a pandémia után történ – és jelenleg is zajlik – a munkaerőpiacon, az sokkal inkább nevezhető normalizálódásnak, mint zuhanásnak.

A Profession.hu podcastjának teljes adása »