Továbbgyűrűzött a Facebook titkosítása elleni amerikai-brit-ausztrál fellépés. Kiszivárgott, hogy az Interpol egy olyan állásfoglalás elfogadására készül az FBI javaslatára, amelyben károsnak bélyegzik a titkosított kommunikáció terjedését. Az Interpol olyan megoldást tartana elképzelhetőnek, ami a hatóságoknak lehetővé tenné a titkosított csatornákon folyó kommunikációhoz való hozzáférést – megfelelő bírói végzés birtokában.

Egyelőre csak nyomásgyakorlásra alkalmas

A Reuters információja szerint az állásfoglalás elítéli, hogy a szolgáltatók, alkalmazásfejlesztők és eszközgyártók olyan, titkosítási eljárásokat tartalmazó termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek, melyek az erős titkosításuk révén segítenek például a gyermekek szexuális kizsákmányolásában közreműködőknek a rejtőzködésben. Éppen ezért az Interpol szerint a technológiai vállalatoknak olyan mechanizmusokat kellene beépíteniük a titkosított kommunikációt biztosító megoldásaikba, amely révén a hatóságok megfelelő jogi felhatalmazás birtokában hozzáférhetnének az azokon átmenő információkhoz.

Az állásfoglalásnak nem lesz törvényi hatása – írja a Reuters –, de növeli a technológiai cégekre nehezedő nyomást. Másfelől viszont újabb muníciót biztosíthat az egyes kormányoknak arra, hogy olyan törvényeket fogadjanak el, melyek tiltják vagy legalábbis korlátozzák a titkosítási megoldások használatát.

Az állásfoglalás pikantériája, hogy miközben az FBI kezdeményezte, az Interpol tagországai között ott van egy sor nem éppen demokratikus berendezkedésű vagy tekintélyelvű ország is, mint például Kína és Oroszország. Ezekben az országokban semmi sem akadályozza a polgárok online tevékenységének tömeges megfigyelését, ami ellen csak titkosítással lehet védekezni.

Szabadságjogi aktivisták szerint az állásfoglalás csak felerősíti azt a riasztó tendenciát, hogy egyre több kormány akar különleges hozzáférést a titkosított magánkommunikációhoz. Ha ugyanis egy multinacionális vállalat egy ország jogrendje alapján ilyen lehetőséget biztosít az adott kormánynak, akkor hamarosan más országok kormányai is ugyanazt a hozzáférést fogják igényelni.

Facebook: ez gyengíti az online biztonságot

Az állásfoglalás kimondva-kimondatlanul a Facebook Messenger ellen készült. Idén januárban szivárgott ki ugyanis, hogy a Facebook egy platformra akarja szervezni a Messengert, a WhatsAppot és az Instagramot, és mindhárom alkalmazásra kiterjeszti a végponti titkosítást. Ennek azonban nem örülnek a hatóságok, mert a Messenger volt számukra az egyik legfontosabb információforrás a gyermekpornográfia és a pedofil hálózatok elleni küzdelemben.

Alig egy hónapja Priti Patel brit és Peter Dutton ausztrál belügyminiszter, valamint William Barr, az Egyesült Államok főügyésze és Kevin McAleenan amerikai megbízott belbiztonsági titkár levelet is írt Mark Zuckerbergnek. Ebben azt kérték a Facebook vezetőjétől, hogy a közösségi oldal állítsa le az üzenetküldési szolgáltatásai végponti titkosításának fejlesztéseit, vagy tegyék lehetővé, hogy a hatóságok – természetesen jogszerűen – hozzáférjenek az ilyen csatornákon folytatott kommunikációkhoz.

A Facebook szóvivője az Interpol-tervekre úgy reagált, hogy a javaslat veszélyezteti az erős titkosításra támaszkodó emberek biztonságát. Védtelenebbek lesznek mind a hekkerekkel, mind az elnyomó rendszerekkel szemben. Ha a cég beadná a derekát, az több mint egymilliárd embert veszélyeztetne.

Bár a biztonsági szakemberek szerint egyelőre nem oldható fel a magánélet védelme és a biztonság közötti ellentmondás, abban teljes az egyetértés, hogy az a titkosítás eljárások halála lenne, ha a hatóságok számára hátsó kaput nyitnának rajtuk a fejlesztő cégek.