Megegyezett az IBM és a GlobalFoundries: utóbbi megveszik a Kék Óriás félvezető-gyártó részlegét, és kap mellé 1,5 milliárd dollárt. Azaz megvalósult az a faramuci adásvétel, amikor az eladó fizet, hogy vigyék a portékáját.
Augusztusban a Bitport is foglalkozott a hírrel, miszerint az IBM tárgyalásokat folytatott East Fishkill-i mikroelektronikai üzemének eladásáról. Bár a cég több potenciális vevővel is tárgyalt, a legígéretesebb az arab tulajdonú GlobalFoundries volt. A cég 2012 májusában vált le teljes egészében az AMD-ről, és még abban az évben be is indította a termelést New York-i üzemében. (És központja abban az évben költözött a fenti képen látható, szilícium ostyát idéző irodaházba.)
A nyáron amiatt álltak le a tárgyalások, mivel a két fél nem tudott megegyezni az árban. Egészen pontosan abban, hogy az üzletág mellé mennyit fizessen az IBM. Akkor az IBM 1 milliárd dolláros hozományt kínált, a GlobalFoundries pedig 2 milliárdot kért. Mostanra sikerült megegyezni félúton: az abu-dzabii központú cég megelégszik 1,5 milliárddal.
Nem ment az IBM-nek a gyártás
Az IBM jó ideje küzd az üzletággal, amelynek súlya folyamatosan csökkent: a legutóbbi pénzügyi évben a cég összbevételinek kevesebb mint 2 százalékát adta annak ellenére, hogy a saját célra gyártott chipek előállítása mellett bérgyártást is vállal. Többek között a Sony és a Microsoft játékkonzolaiba is szállított lapkákat. A két cég azonban legújabb konzolaiba mást választott, így ez az üzlet is elvesztek. A részleg éves veszteségeit 1,5 milliárd dollárra becsülik, amit 2 milliárdos bevétel mellett ért el.
Ahhoz, hogy ebből a helyzetből az IBM ki tudjon törni, nagyon sokat kellett volna költeni a gyártás korszerűsítésére. Ez azonban nem tűnt kifizetődőnek, ezért is döntöttek az amúgy is átalakuló cég vezetői az eladás mellett. Az új koncepció szerint ugyanis minden olyan területtől igyekeznek megszabadulni, amely tartósan veszteséget termel.
A gyár nem értékes, a technológia annál inkább
A GlobalFoundies érdeklődését sem a gyár, hanem a részlegben felhalmozott tudás és a szabadalmak keltették fel. Az East Fishkill-i mikroelektronikai üzemet, ami építésekor még az egyik legkorszerűbb félvezető-gyártó üzem volt, gyakorlatilag értéktelen, a GlobalFoundries-nek annál jóval korszerűbb gyártóüzemei vannak. Nincs viszont olyan fejlett technológia a birtokában, amivel nagy teljesítményű lapkákat tudna gyártani.
A két cég együttműködése gyümölcsöző lehet mindkét félnek. A IBM ugyanis már a nyáron jelezte, hogy bár a gyártástól megszabadulna, a félvezetőkkel kapcsolatos alapkutatásokra továbbra is jelentős összegeket költ: a következő öt évre 3 milliárd dollárt irányzott elő erre a területre. A félvezető-ipart manapság elsősorban az anyagtudományok hatják, melyek eredményeit felhasználva az atomi vastagságú áramkörök is előállíthatóvá válnak. Ez ugyanakkor azzal jár, hogy a gyártási technológia gyorsan avul.
Ebben a felállásban viszont mindenki arra tud koncentrálni, amihez a legjobban ért: az IBM a kutatáshoz, a GlobalFoundrie pedig a gyártáshoz.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?