Megvalósíthatósági tanulmányt készíttet az Európai Bizottság Föld körül keringő adatközpontokról. Ha sikeres lenne a Horizont Európa (ez az Unió fő kutatás- és innovációfinanszírozási programja) részeként megvalósuló kutatási program, és létrejöhetne egyfajta fejlett "űrfelhő", azzal az EU nem csak a károsanyag-kibocsátási céljaihoz kerülne közelebb, de állítólag az adatszuverenitása is javulna. Nem ez az első ilyen jellegű projekt, egy startup azzal az ötletével házal, hogy a Holdra kellene telepíteni adatközpontokat.

A 2 millió eurós forrással gazdálkodó ASCEND (Advanced Space Cloud for European Net zero emission and Data sovereignty – Fejlett űrfelhő az európai nulla károsanyag-kibocsátás és adatszuverenitás érdekében) elnevezésű kutatási projekt irányítására az EB a Thales Alenia Space-t választotta (ez két, az űrkutatásban és a védelmi iparban is érdekelt vállalat, a francia Thales Group és az olasz Leonardo közös cége).

Megoldaná a növekvő emissziót (talán)

A Thales Alenia Space szerint a projekt indíttatása elsősorban környezetvédelemi. Az informatika mint szolgáltatás egyre növekvő piaca miatt gyors ütemben szaporodnak az adatközpontok Európában (és világszerte is). Az iparágnak egyre nagyobb az energiafogyasztása, és egyre nagyobb a súlya az emisszióban. Ha sikerülne működőképes megoldást találni arra, hogy ezeket az adatközpontokat az űrbe lehessen költöztetni, az megoldaná a környezetkárosítás problémáját is. Fontos lépés lenne a szén-dioxid-semlegesség 2050-ig történő eléréséhez.

A Thales Alenia Space vezette kutatási konzorcium feladata egyelőre annak feltárása, hogy van-e erre lehetőség. Az elképzelés szerint a Föld körül keringő adatközpontokat napenergiával (több száz megawatt teljesítményű naperőművekkel) hajtanák, és optikai kommunikáció biztosítaná az adatkapcsolatot a földi létesítményekkel. A vállalat egyáltalán nem nagyzol, amikor közleményében úgy fogalmaz, hogy "példátlan fejlemény lenne az európai űr- és digitális ökoszisztémában", ha a koncepciót sikerülne megvalósítani.

Első lépésben azt mérik fel, hogy egy ilyen űrinfrastruktúra építése valóban jelentősen csökkentené-e a földi adaközpontok emisszióját. A második lépés annak kiderítése, hogy egyáltalán fel lehet-e juttatni Föld körüli pályára a szükséges létesítményeket, és ott fenntartható-e hosszú távon az adatközpontok megbízható működése.

Őrült ötlet, de legalább vizsgáljuk meg

Bármennyire őrültnek hangzik is az ötlet, a megvalósíthatóságával érdemes foglalkozni, hiszen valóban egyre komolyabb terhet ró a Földre az adatközpontok energiaellátása. Jelen pillanatban persze főleg az akadályok láthatók. Ott van például a méret: egyelőre csak kisebb adatközpontokat lehetne felvinni. Erre esetleg megoldást jelentene, ha később ezeket az egységeket össze lehetne kapcsolni. További probléma a karbantartás, alkatrészcsere – és a szerverek életciklusa (a hardverek átlagosan ötévente elavulnak).

A mérleg másik serpenyőjében pedig ott van az a kényszer, hogy valamit ki kell találni a felmelegedés megállítására. A közelmúltban az Európai Parlament elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló, CSRD-ként (Corporate Sustainability Reporting Directive) emlegetett irányelvet, amely 2024-től egységesíti a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét. A direktíva előírja az érthetőség, a relevancia, az ellenőrizhetőség és az összehasonlíthatóság kritériumait, valamint megköveteli az információk valós bemutatását.

Ez egy fontos lépés abba az irányba, hogy a befektetők és a szélesebb nyilvánosság is összehasonlítható és megbízható információkhoz jusson azzal kapcsolatban, hogy egy vállalat mit tesz a klímavédelemért. Mint az EY egy lapunknak küldött közleményéből kiderül, az irányelv nem minden szervezetre vonatkozik, de jelentősen, közel ötszörösére nőhet a jelentéstételre kötelezettek száma. 2026-tól például már a szabályozott piacokon működő kkv-knak is lehet (2028-tól pedig kötelező) ilyen jelentést készíteni. Az Európai Tanács várhatóan november 28-án szavaz az új szabályokról.