Kedd délután az Európai Parlamentben (EP) leadott 348 igen szavazattal (274 ellenében) eldőlt, hogy megújul az Unió szerzői jogokkal kapcsolatos, a közel két évtizede érvényben lévő szabályrendszere. A lépésre a támogatók szerint a technológiai haladásra való reagálás és a szerzők, alkotók érdekeinek hatékonyabb érvényesítése miatt volt szükség. Az új rendelkezésektől azt várják, hogy az kellő védelmet biztosít majd a kontinens kreatív iparágának a nagy internetes óriásokkal szemben.

A kisebbeket védenék

Több év tárgyalás, alkudozás és előkészítést követően idén februárban sikerült véglegesen megállapodni a tagállamok képviselőinek arról, hogy végül milyen formában bocsássák végső szavazásra a módosításokat. A közelgő európai választásokra tekintettel viszonylag gyorsan őröltek az uniós malmok, és a mai szavazást követően már csak a tagállamokon a sor, hogy mindezt a nemzeti szabályok szintjére is átültessék. Utóbbira két évük lesz.

A változtatások között szerepel például az, hogy az internetes vállalatoknak a jelenleginél többet kell fizetni a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. Ugyan a cikkek rövid idézése nem minősül jogsértésnek, de a megállapodásba garanciát is építettek azért, hogy a hírgyűjtő oldalak ne élhessenek vissza ezzel az engedménnyel. Hírrészlet továbbra is megjelenhet például a Google News listáján vagy a Facebookon, de csak akkor, ha "nagyon rövid".

A kisebb platformokra és a startup cégekre ellenben enyhébb előírások vonatkoznának, mint a nagy internetes gigászokra, ezzel is támogatva azokat az egyenlőtlen küzdelemben. Ugyanakkor a Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Nem mindenkinek tetszik

Bár a szavazás viszonylag kényelmes többséggel dőlt el, azért az az arányokból is látszik, hogy magában az EP-ben sem volt teljes az egyetértés az ügyben. A legnagyobb problémát a szabályozás által elrendelt szűrés technológiai megvalósítása jelenti. Ezt sokan, többek között a német szövetségi adatvédelmi biztos is csak az automatán működő algoritmusok bevetésével tartják megvalósíthatónak, ám a mesterséges intelligencia egyelőre messze van attól, hogy felismerje, mely esetekben történt jogtalan felhasználás. Például egy törvényeknek teljesen megfelelő paródiánál felhasznált tartalmat is simán kivágna a robot, ami amellett, hogy nyilvánvaló hiba, káros az internet szabadságára nézve. A szövegezés ugyanakkor kivonja a szigorítás hatálya alól a mémeket és gifeket.

A téma egy másik vetülete, hogy a kisebb cégek ilyen szűrőket nem tudnak majd fejleszteni. Az előírások betartására tehát nincs más módjuk, mint pont azokhoz az internetes óriásokhoz fordulni, akik a rendelkezésükre álló mérhetetlen erőforrásokra támaszkodva amúgy is megoldják ezt házon belül. Így viszont nemhogy javulni nem fognak az erőviszonyok, hanem még kiszolgáltatottabbá válhatnak a kicsik a nagyokkal szemben - véli például az EP zöldpárti frakciója.

Azért annyira a Google sem örül, mert a szavazást követően a cég azonnal sajnálkozó nyilatkozattal reagált. Álláspontjuk szerint az elfogadott reformok többek között jogi bizonytalanságot szülnek.