Hosszas huzavona után a közelmúltban elfogadták az uniós intézmények a digitális szerzői jogi szabályozás tervezett módosításait. A tervezetről a Bitporton is beszámoltunk. Mint írtuk, az egyik legtöbb vitát kiváltó pont a tartalmak szűrése volt. A tervezet ugyanis nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán annyit mond, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak.

Az Európai Parlament zöld frakciója szerint ez csak automatikus tartalomszűrőkkel garantálható, ám azok korlátozzák a szólásszabadságot, és kiszolgáltatják a netet a szűrőket gyártó techóriásoknak. A német szövetségi adatvédelmi biztos, a szociáldemokrata Ulrich Kelber most ugyanerre jutott.

Csak automatikus szűrővel oldható meg

A német biztos alaptétele az, hogy egyszerűen nincs más lehetőség a szerzői jog védelme alá eső tartalmak kiszűrésére, mint az automatikus szűrők alkalmazása. Más módon ugyanis lehetetlen annak követése, hogy a felhasználók milyen szöveget, videót, képet vagy hangfájlt osztanak meg, tesznek közzé.

Az irányelv nem tesz különbséget cégek és jogsértések között, azaz cégmérettől és a jogsértés súlyosságától függetlenül az online térben dolgozó cégek kötelesek minden jogsértést megakadályozni. (Az irányelv három év türelmi időt engedne a felkészülésre, illetve ennél kevesebbet, ha a vállalat éves bevétele meghaladja az 5 millió eurót.)
 

Ulrich Kelber: az új szerzői jogi irányelv oligopóliumot eredményez a szűrési technológiák terén

Az európai kkv-knak arra biztosan nem lesz pénzük, hogy fizessenek, ha szerzői jog védelme alá eső tartalmak kerülnének fel az oldalukra, így próbálnak majd szűréssel védekezni. Csakhogy ezeknek a vállalatoknak arra sem lesz pénzük, hogy saját szűrőt építsenek, tehát valamelyik cég szűrőjét kell megvásárolniuk (a fejlesztési költségeket jól mutatja, hogy a YouTube Content ID-jének fejlesztése 100 millió euró nagyságrendű összeget emészt fel, és még csak nem is teljes körű eszköz). Nagy valószínűséggel azok a cégek fognak megjelenni a piacon tartalomszűrővel, melyek amúgy is rákényszerülnek ilyen eszköz fejlesztésére, azaz mindenekelőtt a Google és a Facebook.

Minden adat átfolyik rajtuk

Kelber szerint ebből következően az EU-s szolgáltatásokat használó EU-s polgárok teljes netes kommunikációja átfolyik majd ezeknek a szűrőszolgáltatásoknak a ki tudja hol tárolt szerverein – természetesen megfelelő szolgáltatási díjért.

Tehát az új irányelv lényegében garantálja a techóriások számára az EU-s kkv-k bevételeinek egy részét, másrészt – és ez talán még nagyobb probléma – hozzáférést biztosít számukra az európai netezők által generált hihetetlenül értékes adatfolyamhoz. Ezzel pedig újabb lehetőséget kapnak arra, hogy az EU-ban is uralják az internetes piacot.

Kelber mindezek alapján az adatvédelmi irányelvek újragondolását kéri az illetékes szervektől, hogy az segítsen kivédeni a piaci koncentráció veszélyét.