A német szövetségi adatvédelmi biztos levezette: ha elfogadják az EU-s digitális szerzői jogi irányelv tervezetét, az az uniós kkv-knak árt, a techóriásoknak pedig kedvez.

Hosszas huzavona után a közelmúltban elfogadták az uniós intézmények a digitális szerzői jogi szabályozás tervezett módosításait. A tervezetről a Bitporton is beszámoltunk. Mint írtuk, az egyik legtöbb vitát kiváltó pont a tartalmak szűrése volt. A tervezet ugyanis nem tér ki arra, hogy milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán annyit mond, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak.

Az Európai Parlament zöld frakciója szerint ez csak automatikus tartalomszűrőkkel garantálható, ám azok korlátozzák a szólásszabadságot, és kiszolgáltatják a netet a szűrőket gyártó techóriásoknak. A német szövetségi adatvédelmi biztos, a szociáldemokrata Ulrich Kelber most ugyanerre jutott.

Csak automatikus szűrővel oldható meg

A német biztos alaptétele az, hogy egyszerűen nincs más lehetőség a szerzői jog védelme alá eső tartalmak kiszűrésére, mint az automatikus szűrők alkalmazása. Más módon ugyanis lehetetlen annak követése, hogy a felhasználók milyen szöveget, videót, képet vagy hangfájlt osztanak meg, tesznek közzé.

Az irányelv nem tesz különbséget cégek és jogsértések között, azaz cégmérettől és a jogsértés súlyosságától függetlenül az online térben dolgozó cégek kötelesek minden jogsértést megakadályozni. (Az irányelv három év türelmi időt engedne a felkészülésre, illetve ennél kevesebbet, ha a vállalat éves bevétele meghaladja az 5 millió eurót.)
 

Ulrich Kelber: az új szerzői jogi irányelv oligopóliumot eredményez a szűrési technológiák terén


Az európai kkv-knak arra biztosan nem lesz pénzük, hogy fizessenek, ha szerzői jog védelme alá eső tartalmak kerülnének fel az oldalukra, így próbálnak majd szűréssel védekezni. Csakhogy ezeknek a vállalatoknak arra sem lesz pénzük, hogy saját szűrőt építsenek, tehát valamelyik cég szűrőjét kell megvásárolniuk (a fejlesztési költségeket jól mutatja, hogy a YouTube Content ID-jének fejlesztése 100 millió euró nagyságrendű összeget emészt fel, és még csak nem is teljes körű eszköz). Nagy valószínűséggel azok a cégek fognak megjelenni a piacon tartalomszűrővel, melyek amúgy is rákényszerülnek ilyen eszköz fejlesztésére, azaz mindenekelőtt a Google és a Facebook.

Minden adat átfolyik rajtuk

Kelber szerint ebből következően az EU-s szolgáltatásokat használó EU-s polgárok teljes netes kommunikációja átfolyik majd ezeknek a szűrőszolgáltatásoknak a ki tudja hol tárolt szerverein – természetesen megfelelő szolgáltatási díjért.

Tehát az új irányelv lényegében garantálja a techóriások számára az EU-s kkv-k bevételeinek egy részét, másrészt – és ez talán még nagyobb probléma – hozzáférést biztosít számukra az európai netezők által generált hihetetlenül értékes adatfolyamhoz. Ezzel pedig újabb lehetőséget kapnak arra, hogy az EU-ban is uralják az internetes piacot.

Kelber mindezek alapján az adatvédelmi irányelvek újragondolását kéri az illetékes szervektől, hogy az segítsen kivédeni a piaci koncentráció veszélyét.

Piaci hírek

TeslaMate-fiókok szivárogtatnak érzékeny információkat a Teslákról

Ez most kivételesen nem amiatt van, mert Elon Muskot nagyon leköti az X felemeléséért és a Mars meghódításáért vívott küzdelme.
 
A világ a "cloud first" stratégiát követi. Nem kérdés, hogy a IT-biztonságnak is azzal kell tartania a tempót, de nem felejtheti, hogy honnan startolt.

a melléklet támogatója a Clico Hungary

Hirdetés

Jön a Clico formabontó cloud meetupja, ahol eloszlatják a viharfelhőket

Merre mennek a bitek a felhőben, ledobja-e szemellenzőjét az IT-biztonságért felelős kolléga, ha felhőt lát, lesz-e két év múlva fejlesztés cloud nélkül? A Clico novemberben fesztelen szakmázásra hívja a szoftverfejlesztőket a müncheni sörkertek vibrálását idéző KEG sörművházba.

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.