Egyszerűen nem lehet lelőni a bitcoint. Bár nehezebben jut tartósan a 60 ezer dolláros árszint fölé, mint ahogy 50 ezer fölé került, továbbra is emelkedő az árfolyamtrend, és mindenki további drágulást vár. A Finbold egy múlt heti elemzése szerint akár a 250 ezer dolláros ár sem elképzelhetetlen. A befektetők annyira rákaptak, hogy egyesek már azt pedzegeti: lassan átveheti az arany szerepét. Korábban arról írtak a pénzügyi elemzők, hogy a gyengülő dollár/euró stb. miatt a befektetők aranyba menekítették a pénzüket, most meg arról, hogy a bitcoin a menedék.

Spekulálunk, spekulálunk...

A nagy bitkoinralit sokan magyarázzák ezzel: a lakossági és az intézményi befektetők az alacsony kamatlábak miatt a kriptovalutában találták meg a dollár magasabb hozamú alternatíváját, emiatt egyfajta digitális aranyként, azaz menedék eszközként is működik. És hogy mennyire így van, azt jól mutatja a Finbold összesítése. Március közepéig a bitcoin napi kereskedési volumenének átlaga megközelítette az aranytranzakciók volumenének 40 százalékát. Az arannyal folytatott globális napi tranzakciók volumene közel 179 milliárd dollár volt, míg a bitcoin esetében meghaladta a 70 milliárdot. (A Finbold a CoinMarketCap és a Gold.org adataiból dolgozott.)

A piaci kapitalizációban egyelőre még nem ért fel erre a szintre a kriptovaluta. A jelenleg aranyban tartott befektetések értékét 11 ezermilliárd dollárra becsülik. Ezzel szemben bitcoinban egyelőre ennek "csak"  kevesebb mint tizede, ezermilliárd dollár van. Ez azonban figyelmeztető jel is lehet a befektetőknek, mert arra utalhat, írja a Finbold, hogy a főleg spekulatív jellegű befektetések történnek a kriptovalutába.

A Finbold megállapításától a befektetők akár nyugodtan is alhatnak, egy Elon Musk-tweetnek ugyanis mindig nagyobb a hatása, mint az elemzők unalmas "egyfelől-másfelől" elemzéseinek. Az ilyen megszólalások különösen fontosak a bitcoinnál, aminek a látványos raliját most már egyértelműen a nagy intézményi befektetők megjelenésével magyarázzák.

Ezzel együtt komoly kihívót kapott a nemesfém. Abban is felnőtt ugyanis az aranyhoz, hogy a befektetők már ahhoz hasonlóan a portfóliójuk diverzifikálására használják, mert nem hígíthatók vagy leértékelhetők.

Csak az a fránya CO₂ footprint ne lenne...

És mindez szép és jó lenne, ha a bitcoinőrületnek ne lenne egy súlyos árnyoldala: a brutális energiaigény. A digitálisvaluta-piaccal foglalkozók már évekkel ezelőtt elkezdték pedzegetni, hogy ez probléma lehet. Egy 2016-os adat szerint abban az évben a Visa összes tranzakciójának annyi energia kellett, amennyit egy évben 50 ezer átlagos amerikai háztartás használ el. Ezzel szemben a bitcointranzakciók energiaigénye abban az évben 234 ezer háztartásénak felelt meg. És akkor még szó sem volt a jelenlegi tranzakciómennyiségről. A rendszert azonban lényegéből eredően nem a hatékonyság vezérli, hanem a bizalmatlanság, ezért minden elemét folyamatosan validálni kell, ami energiapazarló.

A CBECI.org (Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index) modellje szerint egy év alatt több mint 80 százalékkal nőtt a bitcoin globális energiaigénye: tavaly március közepén még csak 73 TWh energia kellett egy évre vetítve a tranzakciókhoz. Most több mint 130 TRWh energiaigényt jelez a modell. A különböző modellek azonban nagyon szórnak a becslésben. A Digicomist Bitcoin Energy Consumption Indexe, amely épp a bitcoin káros környezeti hatásaira hívja fel a figyelmet, csak 22 százalékos növekedést becsült. A modell jelenleg 83 TWh-ra becsüli az évesített energiaigényt.

De ez is elég durva adat: ez nagyságrendileg közelít Finnország éves energiaigényéhez. Minden egyes tranzakció termel 97 gramm elektronikai hulladlékot, valamint 357 kg szén-dioxidot, annyit, amennyit 800 ezer (!) VISA-tranzakció vagy 60 ezer óra youtube-ozás. A Hitelintézeti Szemle 2020. márciusi számában közölt tanulmányukban [PDF] a PTE Közgazdaságtudományi Karának két docense, Bugár Gyöngyi és Somogyvári Márta arra hívják fel a figyelmet, hogy az energiaigény a villamosenergia-áraktól függően akár a bitcoin-ökoszisztéma fejlődésének a felső korlátja is lehet. Bányászni ugyanis csak addig érdemes, amíg az árfolyam meghaladja a költségeket. Egyelőre persze nem fenyeget a veszély, hogy nem érné meg beszállni az üzletbe, hiszen még magasabb energiaköltség mellett is öt-hatezer dollárért elő lehet állítani egy bitcoint. De a költségek szinte biztosan emelkedni fognak; az árfolyam pedig... Ki tudja?